Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1991. január 28.

Görcsös Mihály, Magyar Ferenc, Novitzky Béla és Havasi Péter az MKDM kassai szervezete nevében nyílt levelet intéznek a mozgalom Elnökségéhez és alapszervezeteihez, amelyben felróják Bugár Béla ügyvezető elnöknek, Rajczy László főtitkárnak és Püspöki Nagy Péter független főtanácsadónak, hogy az Együttéléssel való szorosabb együttműködés akadályozásával hozzájárultak az MKDM gyengébb szerepléséhez a helyhatósági választásokon, egyben követelik távozásukat a mozgalom éléről.

Az FMK állásfoglalást ad ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban, amelyben elhibázottnak minősíti a szlovák kormány döntését, miszerint a magyar fél részvétele nélkül is megépíti a vízlépcsőt.

A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszéke mellett Turczel Lajos irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi docens adományából létrejön a tudományos diákköri dolgozatok jutalmazását lehetővé tévő Szenczi Molnár Albert Alapítvány.

Hibát talált?

Üzenőfal