Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1971. május 25-29.

Prágában tartja XIV. kongresszusát Csehszlovákia Kommunista Pártja. A párt a tisztogatások, azaz több mint háromszázezer tagjának kizárása után mintegy 1,2 milliós tagsággal rendelkezik. A kongresszus jóváhagyja a normalizációs intézkedéseket, elfogadja a „sokoldalúan fejlett szocialista társadalom” építésének programját, a pártba való felvételt megszigorítva ismét bevezeti a kétéves tagjelölti időt, s a főtitkári tisztséget felújítva a párt főtitkárává Gustáv Husákot választja. A 115 tagú új Központi Bizottságban Krocsány Dezsőt ismét Lőrincz Gyula váltja fel.

Hibát talált?

Üzenőfal