Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1966. május 31-június 4.

Prágában tartja XIII. kongresszusát Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely a párton belüli reformerek nyomására határozatot hoz az új gazdaságirányítási rendszerről, a szocialista demokrácia és a demokratikus centralizmus elmélyítéséről, a szlovák várakozások ellenére azonban nem foglalkozik a cseh-szlovák államjogi viszony újrarendezésével, s nem kerülnek a pártkongresszus elé az interdiszciplináris bizottság által a nemzetiségi modell tökéletesítésére kidolgozott javaslatok sem. Lőrincz Gyula szokatlanul kemény hangú s a szlovák pártvezetők körében negatív visszhangot kiváltó felszólalásában bírálja a nemzetiségi politika gyakorlati végrehajtásában mutatkozó hiányosságokat. A kongresszus –

Hibát talált?

Üzenőfal