Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1956. október 26.

A CSKP KB Politikai Irodája úgy határoz, hogy október 28-ra teljes harckészültségbe kell helyezni a Belügyminisztérium fegyveres erőit és a népi milíciát, egyúttal megbízza a belügyminisztert, hogy konzultáljon a szovjet vezetőkkel „önkéntes egységek” Magyarországra küldésének lehetőségéről.

Az Új Szó címoldalon közli az érsekújvári Elektrosvit vállalat dolgozóinak a magyarországi eseményeket elítélő nyilatkozatát. A CSKP KB-hez és a kormányhoz intézett nyilatkozat szerint: „Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar nép nem akar és nem is akarhat zavargásokat. Ezért elítéljük a zavargások kezdeményezőit, akik nem lehettek mások, csupán a nép és a népi demokratikus rendszer ellenségei.” A lap hasábjain ezt követően sorra jelennek meg a forradalmat elítélő hasonló nyilatkozatok.

Hibát talált?

Üzenőfal