Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1953. május 30.

A Nemzetgyűlés 41/1953. számmal törvényt fogad el a pénzreformról, ezzel egyidejűleg megszünteti az élelmiszerekre és az iparcikkekre vonatkozó jegyrendszert és szabadpiaci árakat, s bevezeti az egységes állami kiskereskedelmi árakat. A pénzreformra vonatkozó irányelvek értelmében minden személy legfeljebb 300 koronát válthat be 5:1 arányban, 300 korona felett a beváltási arány 50:1-hez. A megtakarításokat elértéktelenítő és a lakosság vásárlóerejét csökkentő pénzreform kapcsán – 1948 óta első ízben – országszerte tömegtüntetések zajlanak, a legnagyobbra Plzeňben kerül sor, ahol 20 ezren vonulnak az utcákra.

Az Új Szó közlése szerint, miután a burzsoá nacionalisták „leleplezésével” lehetőség nyílt a magyar iskolahálózat kiépítésére, az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal 17 tizenegyéves magyar középiskola megnyitását tervezi, a magyar tanárhiány miatt egyúttal jelentkezésre szólítja fel az iskolai szolgálatban nem levő magyar tanítókat.

Hibát talált?

Üzenőfal