Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1947. szeptember 16.

Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Bíróság a Csehszlovák Köztársaság szétverésében való részvétel és fasiszta eszmék terjesztésének vádjával – hivatalból kirendelt védője, Maria Čikvanová-Stará érvelései ellenére, aki többek között hangsúlyozza, hogy Esterházy volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvényt – távollétében kötél általi halálra ítéli Esterházy Jánost. Čikvanová-Stará az ítéletet követően kegyelmi kérvényt nyújt be a Szlovák Nemzeti Bírósághoz.

Hibát talált?

Üzenőfal