Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1946. szeptember 9.

A párizsi békekonferencia Magyar Területi és Politikai Bizottsága a csehszlovák területi igények megvitatását A. T. Stirling ausztrál küldött javaslatára egy öttagú albizottságra bízza, amelyben Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és Ukrajna küldötte mellett az érintett Csehszlovákia képviselője is helyet kap.

Miután a Központi Reszlovakizációs Bizottsághoz a július 1-jei határidő lejártát követően is nagy számban érkeznek a reszlovakizálni szándékozók jelentkezései, a bizottság úgy határoz, hogy ezeket a későn érkezett és a még beérkező reszlovakizációs kérelmeket is figyelembe veszi.

Hibát talált?

Üzenőfal