Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. szeptember 7.

A Kárpáti Magyar Hírlap idézte Bródy András nyilatkozatát: „Podkarpatszka Ruszban az egész őslakosság meg van győződve arról, hogy ha az év végéig nem érjük el a legszélesebb körű autonómiát, azt sohase kapjuk meg […] Podkarpatszka Rusznak jóvátételt kell kapnia a húsz év alatt elszenvedett gazdasági veszteségekért […] a kárpátoroszok horvát minta szerint követelik az önkormányzatot”. – E napi ülésén az ungvári képviselő-testület táviratot fogalmazott Edvard Beneš köztársasági elnökhöz, hogy kifejezze háláját, amiért „oly odaadással és hivatással védi a nemzetiségi jogok megadása kérdésében polgárainak jogait”.

Hibát talált?

Üzenőfal