Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. június 3.

Dérer Iván igazságügy-miniszter a következő nyilatkozatot tette a Nemzet című ellenzéki politikai napilapnak a készülő nemzetiségi törvényről: „Az új nemzetiségi statútum új önkormányzati jogokat biztosít a cseh köztársaságban élő kisebbségi nemzetek számára. Szándékosan használom a ťnemzetŤ megjelölést, mert az új statútum nem ismer nemzetiségeket. Minden egyes itt lakó népet a nemzet kiegészítő részének tekint, mégpedig a nemzet ama részére vonatkoztatva, mely a köztársaság határain kívül önálló nemzeti életet él. Igaz ugyan, hogy a problémákat nem területi autonómia alapján oldja meg – mint ahogy a németek, például, kantonokat kívántak –, hanem a mai önkormányzati elv fejlesztésével és legmesszebbmenő kiépítésével. Közigazgatási tekintetben ma 4 tartomány van: cseh, morva, szlovák és Kárpátalja. Ezeknek ma is van bizonyos önkormányzatuk, amit az országos képviselőtestület gyakorol. Ezeknek az önkormányzati jogát az új törvényjavaslat erősen kiszélesíti. […] A territoriális autonómia azt jelentené, hogy a németlakta vidéket el kellene választani a csehlakta vidéktől, a szlovák vidékeket a magyarlakta területektől. Ezt a kormány nem teheti, mert ez végeredményben az ország felosztását jelentené. […] kulturális téren a kívánságok teljesítése nincs összefüggésben a területi autonómiával. […] Cseh- és Morvaországban már működnek régóta az országos iskolatanácsok, amelyeket az osztrák iskolaügy örökségeként vettünk át. […] Az új nemzeti statútum bevezeti az országos iskolatanácsot” Szlovenszkón és Kárpátalján is.

Hibát talált?

Üzenőfal