Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1932. szeptember 28.

Korláth Endre, a Magyar Nemzeti Párt kárpátaljai szenátora a szenátus ülésén felolvasta a miniszterelnökhöz intézett memorandumot, melyben többek között leszögezi: „A területen úrrá lett nyomort és ínséget a kormány nem intézheti el azzal, hogy az ínség kitöréseit bolsevista izgatásnak minősíti […] Mi nem áldozatot, még kevésbé kegyet kérünk a prágai kormánytól […] hanem jogos igényeink teljesítését követeljük […] Adják meg szabadságunkat, függetlenségünket, teljes autonómiánkat.”

Hibát talált?

Üzenőfal