Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1932. október 20.

A képviselőház ülésén tárgyalták „a politikai pártok feloszlatásáról és a törvényhozók mandátumainak megsemmisítéséről” szóló kormányjavaslatot. A vita során Szüllő Géza, a szlovenszkói és a kárpátaljai magyar ellenzéki pártok (és a Szepesi Német Párt) közös parlamenti klubjának elnöke a kisebbségi nemzetek nevében tiltakozó nyilatkozatot tett közzé. Az október 25-i vitanapon Korláth Endre ruszinszkói magyar nemzeti párti szenátor tiltakozott, felolvasta a magyar ellenzéki pártok közös határozatát.

Hibát talált?

Üzenőfal