Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1932. december 6.

A munkácsi városi tanács határozatban mondta ki, hogy „a város szükségesnek találja a magyar tannyelvű párhuzamos gimnáziumi osztályok létesítését, Munkács arra a legteljesebb mértékben jogosult”. Az ügyben Antonín Rozsypalhoz, a kárpátaljai Országos Hivatal elnökéhez és Ivan Dérer iskolaügyi miniszterhez küldik Péter Zoltán orvost és Petrigalla Péter polgármestert.

Hibát talált?

Üzenőfal