Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1932. április

Hokky Károly képviselő a máramarosi csehszlovák–román határkérdés rendezése ügyében nyújtott be interpellációt a parlamentben. – Az Emberi Jogok Ligája csehszlovákiai szervezete vállalta három ruszin község – Kisszolyva, Malmos és Polena – gyermekeinek tejjel való ellátását. – Sor került az első írásbeli érettségi vizsgára a munkácsi héber gimnáziumban. – Beregszászban áttértek a váltóáram használatára.

Hibát talált?

Üzenőfal