Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1930. október

A római Szentszék a kárpátaljai római katolikus egyházközségeket kivonta a szatmári püspökség fennhatósága alól, helyben önálló püspöki adminisztratúrát létesített, melynek élére apostoli kormányzóvá Tahy Ábrahám ungvári parochust nevezte ki, aki eddig a szatmári püspök helynöke volt. ->1934. augusztus 19.– Kertész Pál várpalánkai római katolikus plébánost beregi esperessé nevezték ki. – A kárpátaljai magyar pártszövetség ungvári és a Magyar Nemzeti Párt beregszászi lapja, melyek eddig címükben hivatalosan engedélyezetten használták Podkarpatszka Rusz most tilossá vált elnevezését, címüket Kárpáti Magyar Hírlapra és Kárpáti Magyar Gazdára változtatták.

Hibát talált?

Üzenőfal