Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1929. október 27.

Országos parlamenti választásokat tartottak. Kárpátalján az első helyen az agrárpárt végzett 29,07%-kal. A kommunisták 15,24%-kal a korábbiakhoz képest gyengén szerepeltek. A centralista pártokra összesen 63,06% szavazott. A magyar pártszövetség 11,43%-ot szerzett; a legtöbben a Beregszászi járásban (33,05%), Munkácson (25,89%), valamint Ungváron (24,66%) támogatták. (Ungváron, a közigazgatási központban az 1930-as népszámlálás alapján 18,44%-ot tettek ki a magyarok.) ->1935. május 19.

Hibát talált?

Üzenőfal