Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1928. október 17.

Az ungvári városi képviselő-testületi választásokon a legtöbb szavazatot a magyar Keresztényszocialista Párt (2343), Kommunista Párt (2031), Egyesült Zsidópárt (1350) és az Iparospárt (1062) szerezte. Az egész területen a 240 887 szavazásra jogosultból 213 058-an járultak az urnákhoz, ebből a legtöbben a köztársasági néppártra (80 155) voksoltak, utána következtek a kommunisták (42 556). A Magyar Nemzeti Párt 13 592, a Magyar Keresztényszocialista Párt 2068 szavazatot kapott.

Hibát talált?

Üzenőfal