Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1928. március 13.

A külföldieknek a csehszlovák állam területén való foglalkoztatását szabályozó törvénnyel kapcsolatban a pozsonyi magyar konzulátus az alábbiakra hívta fel a köztársaságban élő magyar állampolgárok figyelmét: „Akik 1923. V. előtt érkeztek Csehszlovákiába a munkavállalás szempontjából a csehszlovák állampolgárokkal azonos elbánásban részesülnek, amennyiben tartózkodási helyükön kérik a közigazgatási hatóságtól a törvényben előírt igazolvány kiállítását. A kérelemhez csatolandó az illetékes rendőrhatóság bizonyítványa arról, hogy az illető külföldi a jelzett idő óta megszakítás nélkül a köztársaság területén tartózkodik. Akik a fenti dátum után érkeztek, alkalmaztatás előtt a munkaadó útján kötelesek az illetékes hatóság engedélyét kérni.” Az engedély érvényességének meghoszszabbítását évente kell kérvényezni.

Hibát talált?

Üzenőfal