Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1928. február 12.

Munkácsi Kereskedelmi Akadémia magyar diákságának Táltos és Árvalányhaj nevű fiú és leány cserkészcsapatai felszentelték hímzett zászlóikat. – Egyesült Az Őslakó és a Munkács szerkesztősége és kiadóhivatala. Az egyesített lap Az Őslakó címmel jelenik meg. Ebben az első egyesített számban nyilatkozta egy magát meg nem nevező közigazgatási vezető: „Ruszinszkóban a legnagyobb baj, a ruszinszkói magyarságának és őslakosságának legnagyobb szerencsétlensége és hibája az, hogy maguk a magyarok, őslakók áskálódnak egymás ellen és denunciálják egymást a hatóságok előtt.”

Hibát talált?

Üzenőfal