Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1928. december 2.

Járási képviselő-testületi és országos képviselő-testületi (tartománygyűlési) választásokat tartottak Kárpátalján. A tartománygyűlésbe a tagok kétharmada választás útján kerül be, egyharmadot a kormány nevez ki (összesen 18 fő). A CSKP a szavazatok 20,10 %-át, a centralista pártok 36,40 %-át, a magyar és német pártok összesen 13,50 %-át szerezték meg. A magyar pártszövetségre legtöbben a Beregszászi járásban (34,79%), Munkácson (26,84%) és Ungváron (27,18%) szavaztak. A cseh Agrárpárt négy, a magyar pártok, a Kommunista Párt két-két, az Autonóm Földműves Szövetség, a Ruszinszkói Szociáldemokrata Párt, a cseh Iparosok és Kereskedők Pártja, a Köztársasági Zsidó Párt egy-egy mandátumot nyert. ->1935. május 26.

Hibát talált?

Üzenőfal