Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1926. június 27.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „míg Csehországban és Szlovákiában is majdnem mindegyik polgári és ehhez hasonló jellegű iskolának meg van a befejező kurzusa, addig Ruszinszkóban a polgári iskolák minősítését biztosító befejező kurzusok hiányzanak. – A négy polgári elvégzése tehát a gyakorlati életben – semmi.” – Rendeltetési helyére került az az 1453-ból származó, bizánci Szűz Mária-kép, melyet a római pápa adományozott a csernekhegyi kolostornak, mert „a görög katolikus egyház védelme terén elévülhetetlen érdemeket szerzett”. A kegykép a kísérőlevél szerint „megvédi a hívőket a testi és lelki szenvedésektől”.

Hibát talált?

Üzenőfal