Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1926. február 8.

Ungváron ülésezett a Központi Orosz Nemzeti Tanács. A jelenlevők kifejezték egyet nem értésüket a február 4-i nyelvrendelettel, felhívták az összes politikai szervezetet, a nemzetgyűlési képviselőket, hogy „lépjenek sorompóba a kárpátorosz lakosság autonóm nyelvi jogainak védelmében”, tiltakoztak a tervbe vett közigazgatási reform ellen, mely ismételten semmibe veszi a köztársaság eme részének autonóm jogait. A nagyobb nyomaték megadása érdekében a városban 18 órakor bezártak minden üzletet és nyilvános helyet. Estére már mintegy 2 ezer ember volt jelen a gyűlésen, közte az ellenzéki és a kormánytámogató pártok képviselői is. A határozatról távirati úton értesítették a köztársaság politikai pártjait, valamint a minisztertanácsot.

Hibát talált?

Üzenőfal