Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1925. november 15.

Csehszlovákiában előrehozott parlamenti választásokat tartottak. Néhány mértékadó szavazati eredmény Kárpátalján: a CSKP helyi szervezetére (kommunisták) 30,8%, az Autonóm Földműves Szövetségre 11,6%, az agrárpártra 14,2%, a szociáldemokratákra 7,4%, a magyar pártokra 11,8% szavazott, a kormánytámogató pártokra leadott szavazatok aránya 46%. Megválasztott képviselők: Korláth Endre (Autonóm Őslakos Párt), Kurtyák Iván (Autonóm Földműves Szövetség), Gáti József, Mondok Iván, Szedorják Nikolaj (Kommunista Párt), Stefán Avgusztin (Köztársasági Földműves Párt), Králik Frantisek, Gagatko Andrij (nemzetiszocialista), Jaromír Nečas (szociáldemokrata), Volosin Avgusztin (Keresztény Néppárt) (összesen 300 mandátum). Szenátorok: Egry Ferenc (Autonóm Őslakos Párt), Bodnár István, Rescsuk Vaszil (Kommunista Párt) (150 mandátum). ->1929. október 27.

Hibát talált?

Üzenőfal