Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1924. augusztus 22.

A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok ügyeit 1921 óta az Ótátrafüreden megválasztott 97 tagú ún. Közös Bizottság intézte. Most Körmendy-Ékes Lajos, Szilassy Béla, a Közös Bizottság politikai és adminisztratív elnöke, Petrogalli Oszkár, a Központi Iroda igazgatója javaslatára a magyarság politikájának irányítására Losoncon új testületet alakítottak Intéző Bizottság néven, mely 17 tagú: a 4 magyar szenátor és a 8 parlamenti képviselő, valamint 5 tag, akiket a leköszönő Közös Bizottság választott meg (Kárpátaljáról Nagy Kálmánt).

Hibát talált?

Üzenőfal