Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1923. március 1.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „A kommunista párt a legélesebb harcot jelentette be a rendtörvény ellen. Az egész köztársaság területén hatalmas népgyűléseket tart a párt, melyen nemcsak a kommunista párthoz, de a szociáldemokrata és nem szocialista pártokhoz tartozó munkásság, sőt sok helyen a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárság is részt vesz. – Ruszinszkóban február 25-én folytak le a tiltakozó népgyűlések Ruszinszkó több centrumában Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön, Nagybocskón, Aknaszlatinán és Szolyván. Ugyancsak ezen a napon volt meg a tiltakozó népgyűlés a szlovenszkói, de szervezetileg a ruszinszkói kommunista párthoz tartozó Csapon is.”

Hibát talált?

Üzenőfal