Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1920. február 29.

Az 1918 novembere óta érvényben levő ideiglenes alkotmány helyett elfogadták a csehszlovák alkotmányt (a törvénytárban 121. sz.). Az annak részét képező nyelvtörvény a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználati jogára vonatkozóan megállapította a 20 százalékos határt. (122. sz., a 6.§ foglalkozik Podkarpatszka Russzal.) A választási törvényben Podkarpatszka Rusz a Csehszlovák Köztársaság 23. számú választókerülete, amely 9 parlamenti képviselőt és 4 szenátort választ (123. sz.). A 126. sz. törvény rendelkezett a megyei és járási hivatalok szervezéséről a Csehszlovák Köztársaságban (az ún. nagyzsupa-törvény). – A tanügyi referens a beregszászi gimnázium tanárait elbocsátotta az állami szolgálatból.

Hibát talált?

Üzenőfal