Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1919. szeptember 10.

A Saint-Germain-en-Laye-ban aláírt szerződés értelmében a régió (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye nagyobb része) Podkarpatszka Rusz néven a Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alá került. E szerződés 10–13.cikkelyeiben a Csehszlovák Köztársaság kötelezte magát, hogy a területet önkormányzattal rendelkező autonóm egységként szervezi meg, autonóm gyűlést állít fel, amelynek törvényhozó hatalmat kell kapnia a nyelvhasználat, az oktatásügy, a vallásügy terén, valamint a helyi közigazgatás kérdéseiben. (A csehszlovák törvénykezésben 508. sz., kihirdetve 1921. december 31-én.) – (Masaryk Kárpátalja helyzetéről a Csehszlovákiához csatolás után: „a mai viszonyok magyarázatát a régi rezsimben kell keresni. Ott is magyarosítottak az iskolában és az egyházban, különösen az egyház játszott nagy szerepet ebben és elnyomták a népet. Első kötelességünk, hogy a népet a parlamentáris tevékenység magaslatára emeljük. Mindenekelőtt különbséget kell itt tennünk a magyar és egyéb kisebbségek között. A magyar kisebbség művelt és előjogai voltak a többiekkel, az analfabéta lakosság nagy részével szemben. Ezért kell elsősorban megfelelő számú iskolát adni a népnek, itt tényleg a kulturális ábécével kell kezdeni a munkát. Egészségügyi szempontból is szigorú intézkedésekre és modern intézményekre van szükség, mert valóban ezen a földön kell a keleti járványoknak útjába állni. – Fontos probléma a földreform is. Ennek a végrehajtása Podkarpatszka Ruszban valódi kulturális küldetés, mert a földművelés ott teljesen középkori színvonalon van: egyáltalán nem ismeri a technika lehetőségeit, extenzív és a nép kizsákmányolásán alapszik. […] Röviden szólva: Podkarpatszka Rusz három alapvető reformra szorul: iskolák felállítására, egészségügyi intézményekre és földreformra. Mikorra ezeket a feladatokat elvégezzük, akkorra az autonómia is érvénybe lép teljes mértékben, ahogyan erre vonatkozóan megegyeztünk.”)

Hibát talált?

Üzenőfal