A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1990. szeptember 1. : Érsekújvárott tartja V. országos közgyűlését a Független Magyar Kezdeményezés, amelynek fő témája a helyhatósági választásokra való felkészülés, ill. a mozgalomnak a nyelvtörvényjavaslattal és a bősi vízlépcsővel kapcsolatos álláspontjának kialakítása. A közgyűlés jóváhagyja az FMK jelentkezési szándékát a Liberális Internacionáléba, a Politikai Bizottság létrehozását, valamint a mozgalom 13 szakbizottságának felállítását. Az MKDM vezetése a komáromi Együttélés bejelentését hamis koalíciós híradásnak minősíti, s felszólítja helyi szervezeteit, hogy mindaddig tartózkodjanak a helyi választási koalíciók megkötésétől, amíg az MKDM közgyűlése kötelező határozatot nem hoz a kérdésben. (Janics Kálmán szeptember 5-én az Új Szóban úgy nyilatkozik, hogy a felhívás szövegezésében nem vett részt, s hangvételével nem ért egyet.) A CSKP KB ülésén lemond pártelnöki tisztségéről Ladislav Adamec. A KB a párt vezetésével ideiglenesen Vasil Mohorita első titkárt bízza meg. Hidaskürtön Cservenka János kezdeményezésére megnyílik az ország első magyar tannyelvű középfokú magán-szaktanintézete.