Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 3 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2 3
82 találat

1914. október 24–25. : T. G. Masaryk cseh politikus, prágai egyetemi tanár a hollandiai Rotterdamban találkozik Seton-Watsonnal, aki előtt kifejti elképzeléseit a Monarchia esetleges háborús veresége után létrehozandó cseh – tehát nem „csehszlovák” – állammal kapcsolatban. Szerinte ennek úgy kell bekövetkeznie, hogy Németország és a Monarchia végleges háborús veresége után Ausztria cseh tartományaiból – Csehországból, Morvaországból és Sziléziából – létrehoznak egy független államot, majd ahhoz hozzácsatolják Magyarország északi területeit. A cseh államhoz csatolandó „szlovák tartomány” határait a maradék Magyarország felé Masaryk a következőképpen rajzolja meg: A Morva folyó torkolatától a Duna, Pozsony és Komárom között a Kis-Duna, Komáromtól az Ipoly torkolatáig ismét a Duna, majd északkeleti irányba az Ipoly, csaknem egészen a folyó forrásvidékéig, innen tovább kelet felé a lehető legpontosabb szlovák-magyar, illetve szlovák-rutén etnikai határ. Pozsonyt és Kassát már ez a tervezet is a cseh állam részeként említi. Nem tart azonban igényt a Csallóközre és Kárpátaljára, de még a később oly vehemensen követelt cseh-délszláv korridorról sem tesz említést.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1914
Rövid URL
ID259225
Módosítás dátuma2008. február 20.

1 2 3
82 találat