vasárnap, április 28, 2024
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

8 találat
20 febr 2008

1937. november 19. : Gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke a prágai képviselőház költségvetési bizottságában terjedelmes beszédben számol be a felvidéki magyarságot sorozatosan érő kulturális visszaélésekről. A képviselő a magyar oktatásügy helyzetét tartja a leginkább elszomorítónak. Sajnálatos tényként szögezi le, hogy Szlovákiában és Kárpátalján a tanköteles magyar gyermekeknek már csaknem 20 %-a jár idegen tanítási nyelvű iskolába. Kemény szavakkal ítéli el ezzel kapcsolatban a hirhedt Szlovák Liga szlovákosító tevékenységét a magyar nyelvterület falvaiban. Behatóan elemzi a magyar középiskolai hálózat szervezeti, személyi és ellátottsági hiányosságait, majd konkrét eseteken szemlélteti a tanügyi kormányzat eltérő ügykezelési gyakorlatát a magyar, valamint az államnyelvű iskolák vonatkozásában. A betöltetlen pozsonyi magyar egyetemi tanszék kérdése ugyancsak kellő hangsúlyt kap az idézett beszédben. Esterházy képviselő többek között határozottan kijelenti: Mindazok a panaszok és kifogások, amelyeket a kulturális tárcával kapcsolatban elmondottam, arról győznek meg bennünket, – kisebbségi törvényhozókat – hogy a kisebbségek kultúrájának csupán egyetlen biztosítéka van államunkban, – s ez a kultúrális autonómia.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1937
Rövid URL
ID262115
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1923. június 8. : A prágai Nemzetgyűlés elfogadja a 137/1923. számú törvényt, amely az egész Csehszlovák Köztársaság területére vonatkozóan kimondja, hogy az 1923/24-es tanévtől az államnyelv a köztársaság valamennyi nem „csehszlovák” tannyelvű középiskolájában és tanítóképző intézetében kötelező tantárgyként oktatandó.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1923
Rövid URL
ID260921
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1921. augusztus 20. : A pozsonyi Iskolaügyi Referátus elfogadja a szlovák nyelv tanításának kerettantervét a szlovákiai magyar tannyelvű elemi népiskolák számára. A szlovák nyelvoktatás a Referátus rendelkezése értelmében 1921 szeptemberétől válik kötelezővé, és hivatalosan megfogalmazott célkitűzése az, hogy „minden csehszlovák állampolgár elsajátítsa az államnyelvet”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címkepozsonyi Iskolaügyi Referátus / államnyelv / kerettanterv / szlovák nyelvoktatás
Év1921
Rövid URL
ID260708
Módosítás dátuma2013. november 27.

bővebben →
20 febr 2008

1921. január 27. : A pozsonyi Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium Iskolaügyi Referátusa 2698/I. sz. határozatával kimondja az államnyelv oktatásának kötelezettségét Szlovákia valamennyi nem „csehszlovák” tannyelvű iskolájában.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címkeoktatásügy / pozsonyi Iskolaügyi Referátus / Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium / 2698/I. sz. határozat / államnyelv
Év1921
Rövid URL
ID260600
Módosítás dátuma2012. szeptember 3.

bővebben →
20 febr 2008

1920. június 8. : Surányi Géza csehszlovák szociáldemokrata párti képviselő a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában mondott beszédében kemény szavakkal bírálja a Csehszlovák Köztársaság szerinte mélységesen áldemokratikus rendszerét. „Az új köztársaság, hogy magát a szomszéd népek előtt rokonszenvessé tegye, a demokrácia jelében született meg. Ez a demokrácia azonban eddig csak hírdetett demokrácia volt” – konstatálja a szociáldemokrata Surányi képviselő. Szerinte az új hatalom birtokosai „a legnagyobb hibát az iskoláztatás terén követték el”, mivel a magyar anyanyelvű gyermekeket máris garmadával terelték be az államnyelvű iskolákba. Surányi leginkább azt nehezményezi, hogy a szlávos hangzású nevű gyermekeket tapasztalata szerint sok helyen „könyörtelenül a szlovák iskolába kényszerítik”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260453
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1920. április 14. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja az 1918. december 31-e előtt a magyar tanintézetekben szerzett tanítói oklevelek nosztrifikálásáról szóló 276/1920. sz. törvényt. E törvény értelmében mindazok az elemi és polgári iskolai tanítók, akik oklevelüket 1918. december 31.-e előtt magyar tanintézetekben szerezték, legkésőbb 1923. december 31-ig kötelesek vizsgát tenni az államnyelv alapjaiból, valamint a Csehszlovák Köztársaság honismeretéből.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260414
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1920. február 29. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a Csehszlovák Köztársaság Alkotmánylevelét tartalmazó 121/1920. sz. alkotmánytörvényt. Ez a legmagasabb jogszabály mondja ki egyrészt a Csehszlovák Köztársaságban érvényes általános polgári szabadságjogok alapelveit, másrészt ez rögzíti a csakis a kisebbségekre vonatkozó, a csehszlovák állam képviselői által a saint-germaini nemzetközi szerződésben vállalt kisebbségvédelmi intézkedéseket. Az Alkotmánylevél VI. fejezete 128. paragrafusának első bekezdése tételesen leszögezte: „A Csehszlovák Köztársaság összes állampolgárai, tekintet nélkül a fajra, nyelvre és vallásra, a törvény előtt egyenlőek s egyazon polgári és politikai jogokat élvezik.” Az idézett paragrafus a továbbiakban kimondja, hogy a nyelvi vagy vallásfelekezeti hovatartozás a köztársaság egyetlen állampolgára számára sem jelenthet hátrányt semmilyen közhivatal, tisztség vagy hivatás gyakorlásánál. A harmadik bekezdés az állampolgárok szabad nyelvhasználati jogáról a következőképpen rendelkezik: „A Csehszlovák Köztársaság állampolgárai a kereskedelmi és magánérintkezésben, a vallást érintő ügyekben, a sajtóban vagy nyilvános népgyűléseken az általános törvények keretén belül bármiféle nyelvet használhatnak.” A saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés 7. cikkelye negyedik bekezdésének rendelkezése a „nem cseh nyelvű (!) csehszlovák állampolgárok számára a bíróságok, hivatalok és hatóságok előtt biztosítandó hivatalos nyelvhasználati jogáról már nem került be az idézett alkotmánytörvénybe. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánylevél 129. paragrafusa a következőket szögezi le: „A nyelvi jog elveit a Csehszlovák Köztársaságban a jelen Alkotmánylevél részét képező külön törvény állapítja meg.”. Az oktatásügyi és általában a kulturális jogok – a saint-germaini szerződés 8.-9. cikkelyei – az idézett 121/1920. sz. alkotmánytörvény 130.-132. paragrafusaiban jelennek meg. A 131. paragrafus kissé bürokratikus zavarossággal fogalmazva azt mondja ki, hogy azokban a városokban és járásokban, „amelyekben a csehszlovák nyelvtől eltérő nyelvű csehszlovák állampolgárok jelentékeny hányada van letelepedve”, az állam ezek számára gondoskodni tartozik kielégítő anyanyelvi iskolahálózatról, miközben az így létrehozott iskolákban az államnyelv oktatása is kötelezővé tehető. A 132. paragrafus a kisebbségeknek az állami, községi és egyéb költségvetési tételekből való arányos részesedésének alapelvét szögezi le, majd a 134. paragrafus a következő kinyilatkoztatással zárja az idézett alkotmánytörvényt: „Az erőszakos elnemzetlenítés semmiféle alakban megengedve nincsen. Ezen elv be nem tartását a törvény büntetendő cselekménynek nyilváníthatja.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260372
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
8 találat

Rövidítések

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye

Kövess minket!