Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

21 találat

1915. május 3. : T. G. Masaryk emigráns cseh politikus Independent Bohemia (Független Csehország) címmel bizalmas emlékiratot készít és juttat el E. Grey brit külügyminiszterhez, amelyben kifejti a létrehozandó független cseh állam felállításával kapcsolatos elképzeléseit. Ebben Masaryk imigyen körvonalazza a megálmodott állam határait: „A cseh állam az úgynevezett cseh tartományokból, azaz Csehországból, Morvaországból és Sziléziából tevődnék össze; ehhez kapcsolódnának az észak-magyarországi szlovák vidékek, Ungvártól Kassán át a néprajzi határ vonalán lefelé az Ipoly folyón a Dunáig, magukba foglalva Pozsonyt és az egész szlovák északi vidéket egész a magyar államhatárig.” Az idézett memorandum már a cseh-délszláv korridor gondolatát is felveti. Ennek – Masaryk érvelése szerint – nem csupán gazdasági előnyei volnának mind a cseh, mind a délszláv állam részére, hanem ennél sokkalta nagyobb volna katonai jelentősége. „Ennek a szerb-cseh korridornak a létrehozásával a Szövetségesek megakadályoznák Németország részéről a Balkán és Kis-Ázsia gyarmatosítását, és lehetetlenné tennék a magyaroknak, hogy Berlin szófogadó előfutárjai legyenek” – érvel a T. G. Masaryk által a brit külügyminisztérium számára készített memorandum.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1915
Rövid URL
ID259249
Módosítás dátuma2008. február 20.

1914. október 24–25. : T. G. Masaryk cseh politikus, prágai egyetemi tanár a hollandiai Rotterdamban találkozik Seton-Watsonnal, aki előtt kifejti elképzeléseit a Monarchia esetleges háborús veresége után létrehozandó cseh – tehát nem „csehszlovák” – állammal kapcsolatban. Szerinte ennek úgy kell bekövetkeznie, hogy Németország és a Monarchia végleges háborús veresége után Ausztria cseh tartományaiból – Csehországból, Morvaországból és Sziléziából – létrehoznak egy független államot, majd ahhoz hozzácsatolják Magyarország északi területeit. A cseh államhoz csatolandó „szlovák tartomány” határait a maradék Magyarország felé Masaryk a következőképpen rajzolja meg: A Morva folyó torkolatától a Duna, Pozsony és Komárom között a Kis-Duna, Komáromtól az Ipoly torkolatáig ismét a Duna, majd északkeleti irányba az Ipoly, csaknem egészen a folyó forrásvidékéig, innen tovább kelet felé a lehető legpontosabb szlovák-magyar, illetve szlovák-rutén etnikai határ. Pozsonyt és Kassát már ez a tervezet is a cseh állam részeként említi. Nem tart azonban igényt a Csallóközre és Kárpátaljára, de még a később oly vehemensen követelt cseh-délszláv korridorról sem tesz említést.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1914
Rövid URL
ID259225
Módosítás dátuma2008. február 20.

21 találat