Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) – Szlovákiai Magyar Adatbank
vasárnap, december 29, 2024
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2 3 … 6
168 találat
30 márc 2015

1918. november 7. : Alois Hanačík csendőr-alezredes egy 200 főből álló csendőr-különítmény élén megszállja Nagyszombatot. A városban állomásozó kb. 400 főnyi magyar katonaság nem tanúsít ellenállást, és átadja a várost a cseheknek.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeAlois Hanačík / cseh megszállás / Nagyszombat
TelepülésNagyszombat [Trnava]
Év1918
Rövid URL
ID495879
Módosítás dátuma2015. március 30.

bővebben →
16 aug 2012

1927. március 20. : Az Országos Keresztényszocialista Párt Párkányban tart népgyűlést Szüllő Géza országos pártelnök részvételével. A rendezvényen mondott beszédében Szüllő kategorikusan elítéli a Magyar Nemzeti Párt politikai vonalvezetését.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMagyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Párkány
TelepülésPárkány [Štúrovo]
Év1927
Rövid URL
ID265680
Módosítás dátuma2012. augusztus 16.

bővebben →
15 aug 2012

1927. szeptember 20. : A Magyar Nemzeti Párt, valamint az Országos Keresztényszocialista Párt megbízottai losonci találkozójukon megegyeznek abban, hogy a soron következő községi választásokon – néhány kivételtől eltekintve – közös listákat állítanak.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címkeválasztás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Losonc
TelepülésLosonc [Lučenec]
Év1927
Rövid URL
ID265633
Módosítás dátuma2012. augusztus 15.

bővebben →
10 aug 2012

1926. április 18. : Bartal Aurél volt pozsonyi főispán magánlevélben fordul Szüllő Gézához, az Országos Keresztényszocialista Párt elnökéhez, és őszintén tudomására hozza aggodalmait a felvidéki magyar pártpolitika szerinte zavaros útjai miatt. Bartal az elszakított felvidéki magyarság többpártrendszerét indokolatlannak és kimondottan károsnak minősíti. Kifejti idézett levelében, hogy ő már 1920-ban azért fordított hátat az aktív politikai életnek, mert károsnak tartotta a rivális politikai táborok kialakulását a felvidéki magyarságon belül.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeBartal Aurél / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony
TelepülésPozsony [Bratislava]
Év1926
Rövid URL
ID265500
Módosítás dátuma2012. augusztus 10.

bővebben →
12 júl 2012

1928. május 20. : Az Országos Keresztényszocialista Párt pozsonyi szervezete megrendezi hagyományos máriavölgyi zarándoklatát. Koperniczky Ferenc nagyprépost mintegy ötezer főnyi hívő előtt celebrál szabadtéri szentmisét a máriavölgyi barlangnál. A zarándoklat részvevői előtt beszédet mond még Gregorovits Lipót jókai plébános, nemzetgyűlési képviselő.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMáriavölgy / Koperniczky Ferenc / Gregorovits Lipót / Zarándoklat / Országos Keresztényszocialista Párt
TelepülésMáriavölgy [Marianka]
Év1928
Rövid URL
ID263662
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
20 febr 2008

1945. május 5. : A Belügyi Megbízotti Hivatal feladatul adja a magyarlakta vidékek nemzeti bizottságainak és közigazgatási bizottságainak, hogy azonnal utasítsanak ki az országból minden olyan magyart, aki 1938. november 2-a után telepedett le a Magyarországhoz csatolt területeken. (Az említetteket május 26-tól kisebb-nagyobb csoportokban, többnyire ingóságaiktól is megfosztva teszik át a határon. Az ún. „anyásokon” kívül vannak közöttük csehszlovák állampolgárok is. Az ily módon kitelepítettek pontos száma ismeretlen. Balogh Sándor 20-30 ezerre becsüli a számukat, Juraj Zvara szlovák történész szerint 1945. június 30-ig 31 780 magyar kénytelen így elhagyni Szlovákia területét.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263591
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. január 21. : Léván megjelenik az ideiglenes városi tanács és a Vörös Hadsereg városparancsnoksága „Garamvölgye” c. hetilapjának első száma. Felelős szerkesztő: Wittenberg József, felelős kiadó: Böjtös Sándor. (A szovjet csapatok elvonulása után a csehszlovák polgári hatóságok azonnal betiltják a lapot; utolsó száma április 20-án jelenik meg.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263480
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1944. május 20. : A lőcsei kerületi bíróság büntetőtanácsa gróf Esterházy János képviselőt, a szlovákiai Magyar Párt elnökét hat havi börtönbüntetésre ítéli a köztársaság gyalázásáért, amelyet ő a bírói ítélet szerint 1943. augusztus 22-én a poprádi vasútállomáson tett kijelentésével követett el. Az ítélet ellen mind Esterházy védőügyvédje, mind az államügyész fellebbezést nyújt be.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1944
Rövid URL
ID263342
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. december 31. : A Cseh-Szlovák Köztársaság autonóm részét képező Szlovákiában rendkívüli lakosság-összeírást tartanak. Eszerint az országrész lakossága – a közelmúltban végbe ment országhatár-módosulások, valamint a külső és belső népességmozgások után – 2 656 426 fő. A lakosság nemzetiségi megoszlása: szlovák 2 260 894 (85,11 %), német 128 347 (4,84 %), cseh 77 488 (2,92 %), rutén 69 106 (2,60 %), magyar 57 897 (2,18 %), zsidó 28 763 (1,08 %), cigány 26 265 (0,99 %), lengyel 3 848 (0,14 %), egyéb 3 818 (0,14 %). Pozsony 123 788 lakosából 1938 decemberében 51 837 (41,89 %) a szlovákok, 26 994 (21,82 %) a németek, 20 764 (16,77 %) a csehek, 16 005 (12,82 %) a magyarok, 6 719 (5,43 %) a zsidók és 1 469 (1,15 %) az egyéb nemzetiségűek száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262754
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. november 12. : Gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter táviratban köszönetet mond a Felvidéki Általános Magyar Tanítóegyesületnek a hozzá intézett üdvözlő sorokért. „A felvidéki magyarság egy részének visszacsatolása alkalmából hozzám intézett jóleső üdvözletüket nagyon köszönöm” – áll többek között gróf Teleki Pál miniszter táviratában. „És köszönöm azt az értékes munkát, amelyet 20 éven keresztül a gondozásukra bízott fiatalság magyar szellemben való nevelésével végeztek, és amiről személyesen is meggyőződtem.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262655
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. október 20. : Erdmannsdorff budapesti német követ ismerteti Kánya Kálmán magyar külügyminiszterrel a Ribbentrop német külügyminiszter által javasolt, és az autonóm szlovák, valamint kárpátaljai kormányok képviselői által elfogadhatónak nyilvánított csehszlovák – magyar határvonalat. A magyar kormány még aznap megtárgyalja az így tudomására hozott javaslatot, és azt elfogadhatatlannak nyilvánítja, mivel úgymond Magyarország esetleg le tudna mondani Pozsonyról és Nyitráról, de Kassáról, Ungvárról és Munkácsról soha.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262541
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. szeptember 20. : Az angol kormány diplomáciai jegyzékben türelemre inti a magyar kormányt a felvidéki magyarság helyzetének megoldását illetően. Az angol jegyzék nem vonja kétségbe a csehszlovákiai magyarság jogát arra, hogy a szudétanémetekkel azonos elbánásban részesüljön, de egyúttal arra is rámutat, hogy az angol kormány pillanatnyilag minden figyelmet a német-cseh konfliktus sürgős elintézésére kénytelen fordítani.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262400
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. július 20. : M. Hodža miniszterelnök fogadja a felvidéki magyarság politikai vezetőit, akikkel az előkészületben lévő nemzetiségi statútumról folytat megbeszéléseket. A miniszterelnök nagy általánosságban ismerteti a készülő törvényjavaslatok egyes részleteit. A magyar politikusok előtt kilátásba helyezi, hogy a törvénytervezetek végleges szövegét egy héten belül már át fogják nyújtani az érintett nemzetiségek képviselőinek.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262304
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. február 20. : Jaross Andor, az Egyesült Magyar Párt országos elnöke pártja lévai járási szervezetének közgyűlésén a kívánatos szlovák-magyar kiegyezés és megbékélés feltételeiről beszél. „A megbékélést mi úgy képzeljük el, hogy minden nemzetiség a maga területén maga lesz az úr, és a magyarlakta vidékeknek visszaadják a magyar jelleget” – fejtegette az országos pártelnök. „A keresztény nemzeti fölfogás alapján becsülünk minden nemzetiséget. Ezeréves kapcsolataink vannak a szlováksággal, ezt a viszonyt nem akarjuk megrontani, de azt a becsületes szlovákok is belátják, hogy nincs szükség arra, hogy a magyar vidéket szlovák színre fessék át. Helytelen törekvés, ha valaki magyar falvakban, magyar gyermekek számára szlovák iskolákat akar betelepíteni” – szögezi le idézett lévai beszédében Jaross Andor.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262151
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1937. november 19. : Gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke a prágai képviselőház költségvetési bizottságában terjedelmes beszédben számol be a felvidéki magyarságot sorozatosan érő kulturális visszaélésekről. A képviselő a magyar oktatásügy helyzetét tartja a leginkább elszomorítónak. Sajnálatos tényként szögezi le, hogy Szlovákiában és Kárpátalján a tanköteles magyar gyermekeknek már csaknem 20 %-a jár idegen tanítási nyelvű iskolába. Kemény szavakkal ítéli el ezzel kapcsolatban a hirhedt Szlovák Liga szlovákosító tevékenységét a magyar nyelvterület falvaiban. Behatóan elemzi a magyar középiskolai hálózat szervezeti, személyi és ellátottsági hiányosságait, majd konkrét eseteken szemlélteti a tanügyi kormányzat eltérő ügykezelési gyakorlatát a magyar, valamint az államnyelvű iskolák vonatkozásában. A betöltetlen pozsonyi magyar egyetemi tanszék kérdése ugyancsak kellő hangsúlyt kap az idézett beszédben. Esterházy képviselő többek között határozottan kijelenti: Mindazok a panaszok és kifogások, amelyeket a kulturális tárcával kapcsolatban elmondottam, arról győznek meg bennünket, – kisebbségi törvényhozókat – hogy a kisebbségek kultúrájának csupán egyetlen biztosítéka van államunkban, – s ez a kultúrális autonómia.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1937
Rövid URL
ID262115
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1937. július 2–4. : Losoncon nagy érdeklődés mellett megrendezik a hetedik református diákkonferenciát. A rendezvény vezérmotívuma a következő: Mit jelent, hogy református vagyok? Az érdeklődés megnövekedését jelzi, hogy amíg az előző református diákkonferenciákon legfeljebb 500-600 érdeklődő jelent meg, addig a tárgyalt losonci összejövetelen már hozzávetőlegesen 2000 fő vesz részt.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1937
Rövid URL
ID262094
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
1 2 3 … 6
168 találat

Rövidítések

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye

Kövess minket!