Mácza János
(* 1893. augusztus 4. Alsógyertyán [Nižný Hrabovec] – † 1974. nov. 14. Moszkva [Szovjetunió]) Művészettörténész, esztéta, író. Gyógyszerésznek tanult, emellett írogatott is: az Ungvári Közlönyben, később Kassák Lajos avantgárd lapjaiban (A Tett, Ma) publikált drámaelméleti tanulmányokat és színikritikákat. A Magyar Tanácsköztársaság bukása (1919) után Prágába, onnan Bécsbe emigrált. 1922-ben a Kassai Munkás szerkesztője volt. 1923-ban Moszkvába költözött. 1927–1970 között az esztétika tanára volt az Építészeti Akadémián, később a Lomonoszov Egyetemen. Verseket is írt. – Fm. A klasszikus és az új magyar dráma (1915); A modern magyar dráma útja (1916); Teljes színpad (1921); Új Színpad (1922); A mai Európa művészete (1926); Irodalom és proletariátus Nyugaton (1926); Uitz Béla alkotói útja (1932); Alkotó módszer és művészeti örökség (1933); Esztétika és forradalom (1970); Legendák és tények (1972).
Hibát talált?
Üzenőfal