Szl.-ban az Alkotmány biztosítja az anyanyelvi oktatás lehetőségét, a hatályos jogszabályok azonban nem definiálják a nemzetiségi oktatást. A magyar nevelési és tanítási nyelvű intézmények a szlovák iskolák magyar nyelvű változatai, melyek bizonyos nemzetiségi sajátosságokkal rendelkeznek. Az iskolákban a tantárgyak oktatási nyelve a magyar, a szakközépiskolákban a szaktantárgyak oktatására ez csak részben érvényes. Az oktatás tartalmát 2008-tól az Országos Művelődési Program (Štátny vzdelávací program) határozza meg, melyet az iskoláknak lehetőségük van a saját iskolai programmal kiegészíteniük. Ebben megfogalmazhatják az iskola nevelési elveire, az oktatási formákra és módszerekre vonatkozó prioritásaikat. A közoktatás törvényi szabályozása az oktatási minisztérium (OM) feladata. A nemzetiségi oktatással kapcsolatos ügyek kezelésére a minisztériumban a Nemzetiségi Osztály az illetékes. Az iskolák, így a nemzetiségi iskolák szakmai irányítását is, a minisztérium háttérintézményei: az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ), a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM), a Pedagógiai Módszertani Központ (MPC), a Szakoktatási Intézet (ŠIOV), a Prognosztikai és Információs Intézet (ÚIPŠ) stb. igyekeznek ellátni. Az állami oktatási intézmények működtetési költségeit az állam biztosítja. Az iskolák fenntartói jogkörét az alapiskolák részére a helyi, a középiskolák részére a megyei önkormányzatok látják el, de léteznek egyházi és magán fenntartású iskolák is. Az iskolák ellenőrzését a tanfelügyelet látja el. A törvény értelmében az iskolai dokumentáció kötelezően kétnyelvű. Az iskolatanácsok az iskolák belső önkormányzati kompetenciákkal rendelkező szervei, melyek közé az igazgató személyének a kiválasztása is beletartozik. Az iskolák száma és a diáklétszám a rendszerváltás, ill. Szl. megalakulása óta folyamatosan csökken (1. táblázat). A szlovákiai magyar nyelvű kisebbségi oktatás ma is kiépített hálózattal bír. A 263 magyar tanítási nyelvű iskola, az összes szlovákiai iskolának 12 %-át teszi ki. A statisztikákban egyértelműen tetten érhető a diáklétszám fogyása. A 2003/4-es és a 2013/14-es tanév között 32 magyar iskola szűnt meg, a diákok száma 7875 fővel csökkent. Az Információs és Prognosztikai Intézet statisztikái alapján kimutatható, hogy a magyar nemzetiségű diákoknak a rendszerváltás előtt 25%-a járt, ma 13%-a jár szlovák tanítási nyelvű oktatási intézménybe (2. táblázat). Az óvodák többsége a magyarok által lakott településeken magyar nevelési nyelvű, de jelentős számmal működnek közös magyar-szlovák nevelési nyelvű óvodák is. A magyar vagy a szlovák óvoda iránti szülői igényeket az önkormányzatok nem mindig tudják teljesíteni, ezért napjainkban kétnyelvű óvodai csoportok is létesülnek, ahol a foglalkozások a gyermekek nyelvismeretéhez igazodva mindkét nyelven folynak (3. táblázat). A magyar iskolai hálózatban jelentős, közel 50% az alsó tagozatos iskolák aránya, melyek közül 86 iskola, az alsó tagozatos iskolák kétharmada 20-nál kisebb tanulószámmal rendelkezik. Az iskolák között vannak közös igazgatású szlovák–magyar iskolák (az összes iskola 10 %-át alkotják), melyek az állami központosító törekvések eredményeképpen jöttek létre. Az elmúlt évtizedekben több alkalommal, legutóbb 1995-ben merült fel az ún. alternatív oktatás bevezetésének szándéka az oktatási kormányzat részéről, mely a tantárgyak többségében a szlovák nyelvű oktatást kívánta elérni. Az iskolák földrajzi elosztása tükrözi a magyar nemzetiségű lakosság elhelyezkedését (4. táblázat). A diáklétszám alapján a legnagyobb magyar tanítási nyelvű alapiskolák: Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola – Tornalja; Ady Endre Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola – Párkány; Vámbéry Ármin Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola – Dunaszerdahely; Szabó Gyula Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola – Dunaszerdahely; Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola – Nagykapos; Ifjúság Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola – Fülek (5. táblázat). A diáklétszám alapján a legnagyobb magyar gimnáziumok: Selye János Gimnázium – Komárom; Vámbéry Ármin m – Dunaszerdahely; Kodály Zoltán Gimnázium – Galánta; Magyar Tanítási nyelvű Gimnázium – Somorja. Egyházi gimnáziumok működnek: Gútán, Komáromban, Léván, Ipolyságon, Rimaszombatban. Az egyetlen magyar magángimnázium Dunaszerdahelyen működik (6. táblázat). A legrégibb magyar szakközépiskola a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola, mai nevén Szakkai Árpád Szakközépiskola. A rendszerváltás után magyar magán szakközépiskolák nyíltak Hidaskürtön, Dunaszerdahelyen, Gútán, Párkányban, Alsóbodokon, Nagymagyaron. A gazdaság szerkezetének átalakulásával a legtöbb szakközépiskolában a rendszerváltás, ill. Szl. megalakulása óta csökkent a diáklétszám. A diáklétszám alapján a legnagyobb magyar szakközépiskola a hidaskürti Magán Szakközépiskola, valamint a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Utcai Szakközépiskola és a Neratovice Téri Magán Szakközépiskola. – A magyar iskolák specifikumai A diákszám folyamatos csökkenésének mérséklése céljából az óvodák, az iskolák, a szülői és egyéb szervezetek beiratkozási programok útján igyekeznek elősegíteni az anyanyelvű iskola választását. A magyar iskolák többsége törekszik arra, hogy sajátosságait felmutassa. Ennek egyik formája, hogy az intézmények 1989 után ismert személyiségek nevét vették fel. Az iskolák 35 %-a rendelkezik tiszteletbeli névvel. Több iskola vállalkozik a helyi és regionális ismeretek megismertetésére. A tanintézményekben a szakkörök mellett jelentős számban működnek kulturális tevékenységet folytató diákcsoportok – énekkarok, néptánccsoportok, bábjátszók, diákszínpadok. A tehetséggondozás fontos eleme a magyar iskolák tevékenységének. Az államilag szervezett diákversenyek mellett a magyar iskolák diákjai bekapcsolódnak a felvidéki nemzetiségi és a Kárpát-medencei magyar diákversenyekbe. Az iskolák munkáját nehezíti, hogy az oktatásirányítás terén gyakoriak a törvényi, finanszírozási és tantervi változtatások, beavatkozások. Folyamatosan növekszik a hátrányos helyzetű és egyéni bánásmódot igénylő gyermekek száma. – A szlovákiai magyar közoktatást érintő változások a rendszerváltás óta A politikai átalakulásnak köszönhetően 1990 jan.-jában a szlovákiai magyar pedagógusok szakmai és nemzetiségi érdekvédelmi szervezeteként létrejött a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ). A szabadabb társadalmi légkör, a pártok, az SZMPSZ és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége (SZMSZSZ) erőfeszítéseinek köszönhetően újranyíltak a központosító törekvések miatt bezárt kisiskolák, magán- és egyházi iskolák alapítására került sor. Az 1994–98 közötti évek a magyar iskolák megvédésének időszaka volt. A magyar oktatást sújtó „alternatív tervezet”, majd a kétnyelvű bizonyítványok kiadását megtiltó állami oktatásirányítási rendeletek és lépések ellen tömeges tiltakozásokra került sor országszerte. A tiltakozások miatt több magyar iskolaigazgatót leváltottak, azonban az OM által tervezett változásokat a tiltakozásokkal sikerült megakadályozni. Az 1998-as parlamenti választások után megerősödött az intézmények önállóssága. 2000–2006 között az iskolák önkormányzati fenntartásba kerültek, létrejött a fejkvótára épülő normatív támogatási rendszer, az iskolatanácsok jogkörei bővültek. A törvényi változások kedvező lehetőségeket teremtett az anyanyelvi oktatás számára. Növekedett a működtetés és az oktatásirányítás decentralizációja, a szubszidiaritás elvei jobban érvényesülhettek. – Felsőoktatás A magyar pedagógusokat a pozsonyi Comenius Egyetemen, a komáromi Selye János Egyetemen és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán képzik. A karok fokozatos fejlesztésével napjainkban folyamatosan növekszik a végzősök száma. Megszűnt az elmúlt évtizedekben problémát okozó magyar pedagógushiány, sőt a magyar iskolák diáklétszámának csökkenése miatt pedagógus túlkínálat jelentkezik. Mindhárom intézményben folyik baccalaureátusi (Bc.), magiszteri (Mgr.) és doktori (PhD) képzés. – Szervezetek A Katedra Társaság a Lilium Aurum Könyvkiadó gondozásában jelenteti meg a Katedra, míg a a Pedagógusfórum című pedagógiai folyóiratot. Országos szinten megalakult a Történelemtanárok Társulása, mely a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítség mellett érdekvédelmi kérdésekben is megfogalmazza álláspontját. Az SZMPSZ keretei között létrejött a Pázmány Péter Alapítvány (PPA) és a Comenius Pedagógiai Intézet (CPI). A PPA a kedvezménytörvény értelmében a magyar oktatásban részesülő diákok számára biztosítotja az oktatási, nevelési támogatások eljuttatását az iskolák szülői szövetségeinek. A CPI a magyar pedagógusok szakmai fejlődését hivatott segíteni továbbképzései, szakmai programjai, és kiadványai által. – A közoktatás helyzete 2006-tól a magyar oktatási intézmények érdekében az SZMPSZ mind erőteljesebben kényszerült reagálni az OM-nek a magyar nyelvű oktatás ellenében tett intézkedéseire. Az OM-ben a nemzetiségi főosztály leminősítése osztállyá és a magyar pedagógusok elbocsátása, az alsó tagozaton a magyar nyelv órakeretének csökkentése, a földrajztankönyvekben a magyar helynevek használatának a korlátozása, a kétnyelvű dokumentációból adódó adminisztrációs terhek növelése, a magyar iskolák átlagnál kisebb mértékű sikeressége az EU pályázatok során – példáként szolgálnak az intézkedésekre. Az iskolákban a tankönyvellátás hiányosságai okoznak leginkább gondokat, miközben az OM a szlovák nyelv jobb elsajátítását kérte számon az iskolákon. 2011-ben létrejött a Módszertani Pedagógiai Központ komáromi részlege, mely a pedagógus-továbbképzések terén vállal feladatokat. A 2013 dec.-ében elfogadott iskolatörvény módosítása veszélyezteti az alacsonylétszámú iskolákat, köztük jelentős számban a magyar oktatási intézményeket.

1. táblázat. Magyar tanítási nyelvű iskolák

2. táblázat. Magyar tanítási nyelvű óvodák (2014)

3. táblázat. A magyar nyelven oktató alapiskolák száma a 2013/14-es tanévben

4. táblázat. A magyar iskolák száma és diáklétszámaik járásonként a 2013/14-es tanévben

5. táblázat. Magyar nyelven oktató gimnáziumok