Garam menti páncéloscsaták
A Garam menti páncéloscsaták emlékműve Kéménden (UZs)
1944 dec.-ében a vörös hadsereg offenzívát indított Budapest teljes bekerítésére, amelynek egyik fontos részét az Esztergomtól északra a Garam mentén kibontakozó szovjet előrenyomulás jelentette. Ennek a hadműveletnek a keretén belül a térségben három nagyobb csata is kibontakozott. Az első dec. 22-e és 30-a között az Ipoly és a Garam közötti térségben zajlott, s a harcokba a német hadsereg oldalán a székely hadosztály egységei is bekapcsolódtak. A második Garam menti csata jan. 6-án a 2. ukrán font egységeinek a Garam menti állásaikból Komárom irányába indított támadásával indult meg. A támadás azonban néhány nap alatt kifulladt, és jan. 13-ra véglegesen meg is rekedt. A harmadik páncéloscsata 1945. febr. 17-én kezdődött, amikor a német hadvezetés Südwind név alatt nagy ellen támadást indított, amelynek fő célját a Garamon kiépített szovjet hídfő felszá molása jelentette. A Párkánytól északra, Zalaba és Kéménd térségében nyolc napon át zajló tankcsatába német részről a 6. páncéloshadsereg, az 1. Waffen SS páncéloshadosztály és a 12. páncéloshadosztály, míg a Vörös Hadsereg oldaláról a 6. páncélos gárdahadsereg és a 7. hadsereg kapcsolódott be. A febr. 25-én befejeződött csata során a szovjetek jelentős veszteségeket szenvedtek, fel kellett adniuk a Garam menti hídfőt, s ezáltal a Budapest, ill. Bécs irányába induló hadműveleteik is jelentős késést szenvedtek. A Garam menti páncéloscsaták a mai D-Szl. térségének legnagyobb hadműveleti voltak, amelyek a helyi lakosság közül is sok áldozatot szedtek, s az ott élőknek jelentős anyagi veszteséget okoztak.
Hibát talált?
Üzenőfal