reciprocitás elve
A reciprocitás, vagyis a kölcsönösség elvének alkalmazása gyakori jelenség az államok közötti kétoldalú kapcsolatokban. A reciprocitás elvét a szlovák–magyar viszonylatban a második vh. idején sikerült a gyakorlatba átültetni. Az 1939 és 1945 közötti Szlovák Köztársaság (→Szlovákia) alkotmányának értelmében ugyanis Szl. annyi jogot biztosított a helyi magyar kisebbségnek, amennyi jogot adtak az akkori Mo.-on a szlovákoknak. A reciprocitás alapelveit a két ország között 1941-ben aláírt államközi megállapodás is rögzítette, ami mindkét országnak lehetővé tette, hogy a kisebbségi kérdést egyfajta zsarolásként használja fel a másik ellen. A reciprocitás elvének alkalmazása a szlovákiai magyarok, ill. a magyarországi szlovákok kapcsán a második vh.-t követő évtizedekben is több ízben felmerült – elsősorban nacionalista szlovák körök felvetésére. A két érintett kisebbség azonban kialakulását, társadalmi szerkezetét, tudati, nyelvi jellemzőit és nem mellékesen létszámát tekintve is olyan nagy eltéréseket mutat, hogy esetükben a kölcsönösség elvének alkalmazása nem lehetséges.
Hibát talált?
Üzenőfal