Magyar a Magyarért Mozgalom
Mo.-i kezdeményezés az első bécsi döntés által visszacsatolt területek lakosságának megsegítésére. A miniszterelnöki hivatal kezdeményezésére 1938. okt. elején hívták életre. Létrehozását az indokolta, hogy – noha Csehszl. szociális politikája fejlettebb volt, mint a magyarországi –, D-Szl.-ban magas volt a munkanélküliség, s így e területek Mo.-hoz csatolását követően komoly szociális gondokra lehetett számítani. Célja így a majdan visszacsatolandó területek szociálisan hátrányos helyzetben élő lakosságának megsegítése, az anyaországba való beilleszkedésük elősegítése volt. Emellett a mozgalomnak bizonyítania kellett Mo. és a magyarországi lakosság szolidaritását is a kisebbségben élőkkel szemben. Céljai megvalósítása érdekében országos gyűjtést hirdetett, amelybe a magyarországi népesség széles körei kapcsolódtak be, s amelyet a politikai jobb- és baloldal egyaránt támogatott. A gyűjtőakció eredményeképpen összesen 6,8 millió pengő gyűlt össze, amelyet a visszacsatolást követően élelmiszer, tüzelőanyag és pénzsegélyek formájában osztottak ki a rászorulóknak. A segélyakció lebonyolításában meghatározó szerepet kapott az a 41 járási és városi szociális megbízott, akiket főleg vöröskeresztes aktivisták és szerzetesnővérek közül választottak ki, s akik az egyes visszacsatolt területeken a segélyezést szervezték és irányították. Támogatta a főiskolás ifjúságot, és szerepet vállalt a szegénygondozás és a ínségmunkák megszervezésében is. Mivel a mozgalom anyagi lehetőségei korán kimerültek, tevékenysége pedig nem illett bele a magyar kormányzat felvidéki politikájába, 1939 nyarán befejezte működését. – Ir. Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története 1938–1940 (Századok, 2001/3).
Hibát talált?
Üzenőfal
