Szt. Erzsébet székesegyház, előtte Jakoby Gyula szobra (Bartusz György alkotása) (GJ)

Város, járási és kerületi székhely a Gömör–Szepesi-érchegységtől K-re, a Kojsói-havasok lábánál, a Kassai-medencében, a Hernád folyó két partján. L: [1921] – 52 898, ebből 31 572 (59,7%) szlovák, 11 206 (21,2%) magyar, 5275 (10,0%) zsidó, 2145 (4,0%) német, 167 (0,3%) ruszin, 130 (0,2%) lengyel; [2011] – 240 433, ebből 177 581 (73,9%) szlovák, 6382 (2,7%) magyar, 4892 (2,0%) roma, 2401 (1,0%) ruszin és ukrán, 1722 (0,7%) cseh és morva, 308 (0,1%) német, 164 (0,1%) orosz, 124 (0,1%) lengyel, 60 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 169 048 (70,3%) szlovák, 8584 (3,6%) magyar, 6357 (2,6%) roma, 3237 (1,3%) ruszin és ukrán, 1803 (0,8%) cseh, 334 (0,1%) német, 129 (0,1%) lengyel, 38 (0,02%) jiddis. V: [2011] – 108 278 r. k., 14 732 gör. kat., 7418 ev., 4881 ref., 2984 gör. kel., 1336 apostoli egyházbeli, 782 jehovista, 429 metodista, 267 izr., 215 adventista, 203 baptista. – A tatárjárás pusztításai után német (szász) telepesekkel népesítették újra. A gyorsan fejlődő, s 1347-ben szabad királyi városi címet kapó ~ kiváltságai révén Mo. egyik legrangosabb városa lett. 1552-től ~ volt a felső-magyarországi főkapitányság székhelye, 1567-ben Lőcséről ide helyezték át a Szepesi Kamarát, s jelentős szerepe volt a rendi felkelésekben is. Az évszázadok folyamán megfogyatkozott német polgársága a 17–18. sz.-ra kisebbségbe kerül a nagy számban betelepülő magyar, részben szlovák lakossággal szemben, s a felvilágosodás korára a város a magyar szellemi élet központjává vált. 1804-ben r. k. püspöki székhely, 1876-ban törvényhatósági jogú város lett, 1647-től Abaúj, 1881-től 1922-ig, majd 1938–45 között (amikor ismét Mo.-hoz tartozott) Abaúj-Torna vármegye, 1923–28 között a Kassai zsupa, 1949–60 között a Kassai kerület, 1960–90 között a Kelet-szlovákiai kerület székhelye volt; 1996 óta ismét kerületi székhely. – A magyar kormány támogatását élvező ún. Keleti-Tót Nemzeti Tanács 1918. dec.-ben itt kiáltotta ki a Tót Népköztársaság megalakulását, 1919. jún.-ban pedig ~n székelt a magyar Vörös Hadsereg támogatásával Eperjesen kikiáltott Szlovák Tanácsköztársaság kormánya. A második vh. idején Kassa bombázása lett az ürügye Mo. hadba lépésének a Szovjetunió ellen. 1945 tavaszán az emigrációból visszatérő Edvard Beneš, a csehszlovák kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács ideiglenes székhelye volt, 1945. ápr. 5-én itt tették közzé a magyar és német kisebbség teljes jogfosztását meghirdető kassai kormányprogramot. Mintegy 10 000 fős zsidó népességét 1944 őszén koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosságának nagy részét pedig a második vh. után Mo.-ra űzték, ill. a lakosságcsere keretében Mo.-ra telepítették át. Mindezek, s a nagy számú szlovák lakosság beköltözése következtében a 20. sz. második felére elveszítette korábbi meghatározó magyar jellegét. – Történelmi városközpontja védett műemlékegyüttes. Hosszan elnyúló főtere meghatározó építménye az 1378–1508 között emelt, s 1877–96 között Steindl Imre tervei alapján felújított gótikus r. k. Szt. Erzsébet székesegyház. 1906- ban kriptájában helyezték el többek között második Rákóczi Ferencnek, Zrínyi Ilonának és Bercsényi Miklósnak a törökországi Rodostóból hazahozott hamvait. A székesegyháztól D-re található a 14. sz. elején épült, 1902-ben újjáépített gótikus Szt. Mihály-kápolna, É-ra az 1628-ban reneszánsz stílusban emelt, majd a 18. sz. végén barokkosított Orbán-torony és az 1899-ben épült eklektikus Állami Színház. További jelentősebb műemlékei: a domonkosok 1290 körül gótikus stílusban emelt, majd barokkosított temploma; a ferencesek 14. sz. végén ugyancsak gótikus stílusban épült, s szintén barokkosított temploma és kolostora; a 15. sz.-ban emelt Lőcsei-ház, az orsolyák 1663-ban épült barokk temploma; az 1671–84 között emelt barokk premontrei (volt jezsuita) templom és kolostor; a 17. sz.-i barokk Rákóczi-ház és a Szepesi Kamara ugyancsak 17. sz.-i egykori székháza. A barokk r. k. kálváriatemplomot 1742–58 között, a barokk r. k. Szt. Magdolna-templomot 1771-ben, a barokkcista r. k. ispotálytemplomot a 18. sz. közepén, a klasszicista Vármegyeházát 1779-ben, a barokk-klasszicista régi Városházát 1780-ban, a r. k. püspöki, majd érseki palotát 1804-ben, az empire stílusú ev. templomot 1804–16 között, a historizáló stílusú ref. templomot 1805–11 között emelték. A gör. kat. templom 1882–86 között neoromán, a Városháza 1912-ben szecessziós stílusban épült, a zsinagógát 1927-ben, a r. k. (Regina Pacis) templomot 1938–39-ben, az ún. Rodostói-házat (II. Rákóczi Ferenc rodostói házának mását) 1906-ban emelték, a helyi születésű Márai Sándor szobrát 2004-ben avatták fel (alkotója Gáspár Péter). – A város jelenleg r. k. érseki, gör. kat. és ev. püspöki székhely, Szl. második legnagyobb városa, K-Szl. közlekedési, gazdasági, kulturális és idegenforgalmi központja, az 1992-ben létrehozott Szlovák Alkotmánybíróság székhelye. Felsőfokú oktatási intézményei az 1937-ben alapított Műszaki Egyetem, az 1959-ben alapított Pavol Jozef Šafárik Egyetem, az 1969-ben létrehozott Állatorvosi Egyetem és az 1973-ban alakult Milan Rastislav Štefánik Repülőakadémia. Színházai közül az Állami Színház 1945-ben, a Bábszínház 1959-ben, a magyar nyelvű Kassai Thália Színház 1969-ben, a roma Romathan Színház 1992-ben jött létre. A Kelet-szlovákiai Múzeum elődje még 1872- ben, a Műszaki Múzeum 1942-ben, a Kelet-szlovákiai Képtár (1992-től Jakoby Gyula Képtár) 1952-ben alakult. Az 1950–60-as években nehézipari központtá fejlesztett ~ iparát a vaskohászat (Kelet-szlovákiai Vasmű) és a gépipar (Kelet-szlovákiai Gépgyár) uralja, de ezenkívül még jelentős élelmiszer- és építőanyag-iparral is rendelkezik. – A város a szlovákiai magyar szellemi és kulturális élet egyik hagyományos központja. A két vh. között ~ volt a szlovákiai ref. egyház Tiszáninneni egyházkerületének székhelye, 1921-ben itt jött létre a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület, itt működött az 1928-ban alakult Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesületek Szövetsége, 1925–30 között a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség, 1945-ös felszámolásáig az 1898-ban alapított Kazinczy Társaság, majd az 1960-as évek második felében a társaság hagyományaira építő Batsányi Kör. 1928-ban a Csehszlovák Rádió ~i stúdiójából indult a szlovákiai magyar rádiózás, 1969-ben ~n jött létre a második állandó szlovákiai magyar színház, a Kassai Thália Színház. 2003-ban a Hernád Magyar Könyv- és Lapkiadó. A Csemadok 1967 óta itt rendezi meg a Kazinczy Nyelvművelő Napokat, s 1974 és 2004 között itt rendezte meg a Fábry Napokat is. A két vh. között legjelentősebb magyar nyelvű lapjai a Kassai Hírlap (1919–22), a Kassai Munkás (1918–37), a Kassai Napló (1918–29), az Esti Újság (1919–21), A Nép (1920–37), a Kassai Újság (1919–28), a Szlovenszkói Színházi Élet (1925–38), az Új Írás (1932–37) és az Új Élet (1932–44) voltak. Az 1950– 60-as években Keleti Hajnal, ill. Hajnal címmel magyar nyelvű járási hetilapja, 1990–94 között Keleti Napló címmel havilapja jelent meg; 2003-ban Kassai Figyelő címmel indult új havilapja. – A múltban több magyar nyelvű felsőfokú tanintézettel rendelkezett. Az 1874-ben alapított Mezőgazdasági Akadémia, valamint az 1657-ben létrehozott jezsuita egyetem (1776-tól Királyi Akadémia) jogutódaként 1850- ben létrejött Jogakadémiát azonban Csehszl. megalakulása után a csehszlovák hatóságok 1920-ban, ill. 1922-ben felszámolták. Az 1939-ben létrehozott Kereskedelmi Főiskola és az ugyancsak 1939-ben ideköltöztetett repülőtisztképző Honvéd Repülőakadémia csak a második vh. végéig működhetett. Magyar tanítási nyelvű premontrei gimnáziumát, gépészeti ipariskoláját és kereskedelmi középiskoláját 1919-ben egyaránt szlovák nyelvűvé változtatták, magyar nyelvű oktatás ezt követően az ipari és az államosított gimnázium magyar tagozatán folyhatott. A gimnázium magyar tagozata 1927-ben önállósult, 1938-ban ismét magyar nyelvűvé vált az ipari és a kereskedelmi iskola is, 1945-ben azonban felszámoltak minden magyar nyelvű tanit. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű gimnáziummal és alapiskolával (Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola), valamint magyar tanítási nyelvű ipariskolával és kereskedelmi akadémiával rendelkezett. – 1968-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Bárcát (Barca), Hernádtihanyt (Ťahanovce), Kassaújfalut (Košická Nová Ves), Miszlókát (Myslava), Pólyit (Poľov), Szilvásapátit, Sacát és Buzinkát; 1976- ban Abaszéplakot, Kavocsánt (Kavečany), Szentlőrinckét (Lorinčík), Széplakapátit és Zsebest (Šebastovce). – Ir. Wick Béla: Kassa története és műemlékei (1941); Szlovenszkói városképek (2002); Kovács Éva:Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918–1938). (2004).

Kassa – Rákóczi-emléktábla a kassai dóm oldalán (GJ)

Kassa – Márai Sándor szobra (GJ)

Kassa – a Nagyságos Fejedelem sírja a dómban (GJ)

Kassa − Állami Színház (LZS)

Kassa − Szt. Mihály-kápolna (LZS)

Szt. Erzsébet székesegyház, előtte Jakoby Gyula szobra (Bartusz György alkotása) (GJ)

Kassa – Márai Sándor emléktáblája (GJ)

a Thália Szinház homlokzata, Kassa

Rodostói-ház, Kassa

a Rákóczi-kripta a Szent Erzsébet-dómban, Kassa

Szent Erzsébet-főszékesegyház, Kassa

Szent Erzsébet-főszékesegyház, Kassa