Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1923. június 21-i

számában közölte a Ruszinszkói Magyar Hírlap: az ungvári görög katolikus leányiskola és tanítóképző I. osztálya helyett szeptembertől orosz tannyelvű reform reálgimnázium I. és V. osztálya fog megnyílni. Az új típusú tanintézetbe lányokat vesznek fel: az I. osztályba az elemi iskola IV. osztálya, az V.-be a reálgimnázium IV. osztálya után. – Ungváron tartották a ruszinszkói szőlő- és bortermelők országos kongresszusát. A beregszászi, munkácsi, szerednyei borvidékek borértékesítő szövetkezeteinek kiépítéséről tanácskoztak.

Hibát talált?

Üzenőfal