Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Város és járási székhely a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence érintkezésénél, a Kürtös-patak völgyében, Losonctól DNy-ra. L: [1921] – 852, ebből 775 (91,0%) szlovák, 68 (8,0%) magyar; [2011] – 12 999, ebből 9649 (74,2%) szlovák, 645 (5,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 9459 (72,8%) szlovák, 810 (6,2%) magyar. V: [2011] – 5946 r. k., 1751 ev., 60 gör. kat., 21 ref. – A 19. sz. második felében megindult, majd a második vh. után továbbfejlesztett barnaszénbányászata eredményeként ipari központtá vált, 1968-ban városi rangot kapott és járási székhely lett. A szénbányászat mellett jelentékeny gép-, fémfeldolgozó és élelmiszeriparral rendelkezik. Az Ambrózy-kastély a 17. sz.-ban épült késő reneszánsz stílusban, a 19. sz. első felében klasszicista stílusban alakították át; 1635-ben reneszánsz stílusban emelt ev. templomát 1770-ben barokkosították, r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1940-ben épült. 1974–90 között Pokrok-Haladás, 1991-től Palóc címmel jelent meg járási hetilapja. A város az 1989-ben alapított Palóc Társaság székhelye. – 1973–92 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Kiskürtös, 1988–92 között Nagyhalom és Kishalom (Malé Straciny) községek.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID377406
Módosítás dátuma2015. január 24.

Hibát talált?

[gravityform id=”1″]