Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Város és járási székhely az Alföld É-i peremén, a Vihorlát-hegység D-i lábánál, Nagymihálytól K-re. L: [1921] – 1228, ebből 839 (68,3%) szlovák, 181 (14,7%) magyar, 171 (13,9%) zsidó; [2011] – 5981, ebből 5105 (85,4%) szlovák, 489 (8,2%) roma, 2 (0,03%) magyar, 1 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 5044 (84,3%) szlovák, 464 (7,8%) roma, 7 (0,1%) magyar. V: [2011] – 2747 r. k., 2009 gör. kat., 213 gör. kel., 119 ref., 59 ev. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elvesztett városi címét 1964-ben, 1960-ban elveszített járási székhely rangját 1996-ban kapta vissza. A klasszicista stílusú Sztáray-kastély a 19. sz. közepén, r. k. (Szt. Lőrinc-) temploma 1967–68-ban, gör. kat. temploma 1992-ben épült. Iparát a gép- és élelmiszeripar képviseli; gyógyforrásai mellett a 19. sz. elején létesített gyógyfürdője a második vh.-ban elpusztult, jelenleg egészségügyi rehabilitációs intézetként működik. – 1986-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Szobránckomorót (Komárovce).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésSzobránc [Sobrance]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380070
Módosítás dátuma2015. január 24.

Hibát talált?

Üzenőfal