Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Murány-patak völgyében, Rozsnyótól Ny-ra. L: [1921] – 1663, ebből 1294 (77,8%) szlovák, 240 (14,4%) magyar; [2011] – 12 828, ebből 10 948 (85,3%) szlovák, 360 (2,8%) roma, 189 (1,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 10 742 (83,8%) szlovák, 450 (3,5%) roma, 259 (2,0%) magyar nemzetiségű. V: [2011] – 4730 r. k., 1960 ev., 140 gör. kat., 75 ref. – Német bányászok által a 13. sz.-ban alapított bányásztelepülés volt, hegyeiben a bányák 19. sz.-i kimerüléséig vasércet bányásztak. 1876-ig mezőváros, majd 1922-ig rendezett tanácsú város volt, ekkor elvesztett városi címét 1963-ban, 1960-ban elveszített járási székhely rangját 1996-ban kapta vissza. R. k. (Szt. Lőrinc-) temploma a 15. sz. végén késő gótikus, ev. temploma 1785-ben copf, a városháza 1809-ben szintén copf stílusban épült. Jelenleg legfontosabb iparága a régi posztó- és szövőiparra építő textilipar. A 18. sz. végén alapított, s szív- és idegbántalmakat, valamint női megbetegedéseket gyógyító fürdője az 1920-as években szűnt meg. – 1976-ban közigazgatásilag ~éhez csatolták Kisrőcét (Revúčka), 1976–92 között hozzá tartozott Vizesrét (Mokrá Lúka).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID377457
Módosítás dátuma2015. január 24.

Hibát talált?

Üzenőfal