Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Privigye (Prievidza)

Város és járási székhely a Madaras és a Sztrázsó-hegység között, a Nyitra folyó völgyében, Besztercebányától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 3726, ebből 3240 (86,9%) szlovák, 306 (8,2%) zsidó, 119 (3,2%) magyar, 39 (1,0%) német; [2011] – 48 978, ebből 42 941 (87,7%) szlovák, 353 (0,7%) cseh és morva, 152 (0,3%) magyar, 3 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 42 624 (87,0%) szlovák, 374 (0,8%) cseh, 236 (0,5%) magyar, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 25 314 r. k., 875 ev., 221 jehovista, 169 gör. kat., 62 ref., 20 izr. – Egykor posztóiparáról és gabonavásárairól híres mezőváros volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. A második vh. utáni erőteljes iparosítását követően a szlovákiai barnaszénbányászat és a Nyitra felső völgyének ipari központja lett. Bányaipara mellett jelentékeny építőanyag-, vegy-, élelmiszer- és fafeldolgozó iparral rendelkezik. – R. k. (Szűz Mária) temetőtemploma 1260-ban késő román stílusban épült, 1390-ben gótikus stílusban emelt r. k. (Szt. Bertalan-) plébániatemplomát a 17. sz.-ban barokkosították. A piarista templom és kolostor barokk épületegyüttesét 1666-ban és 1753-ban, a Szentháromság-szobrot 1740-ben, az ev. templomot 1994–95-ben emelték, a Felső-nyitrai Múzeumot 1935-ben alapították. – 1945-ben ~hez csatolták Necpált (Necpaly nad Nitrou), 1964-ben Kishatárt (Malá Lehôtka) és Váracskát (Hradec), 1976-ban Nagyhatárt (Veľká Lehôtka).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID378651
Módosítás dátuma2014. november 12.

Hibát talált?

Üzenőfal