Pozsonyi járások

A Pozsonyi járások térképe (CsT)

A járások kiterjedése Pozsony város területi kiterjedésével azonos, mely terület 5 járásra osztódik: Pozsony I, Pozsony II, Pozsony III, Pozsony IV és a Pozsony V járások. A járásokhoz Pozsony városának 17 városrésze tartozik, melyek többsége az 1923-as közigazgatási reformot követően még a Pozsony-vidék járásban önálló községként létezett, ill. 3 mostani városrész (Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár) mindössze csak a második vh.-t követő Párizsi-békeszerződés értelmében került az akkori Csehszl.-hoz. A járások a Kisalföld É-i részén és a Hegyentúli-síkság határán terülnek el, amelybe É felől beékelődik a Kárpátok legnyugatibb vonulata, a Kis-Kárpátok. A jan.-i középhőmérséklet –1,4 °C, a júl.-i 20,9 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 642 mm (a legtöbb csapadék júl.-ban – 72 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 42–53 mm). Területe 367 km². A Pozsony I járás népessége a 2011. évi népszámláláskor 38 655 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 1155 fő volt. A Pozsony II járás népessége a 2011. évi népszámláláskor 108 362 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 5300 fő volt. A Pozsony III járás népessége a 2011. évi népszámláláskor 61 046 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 1523 fő volt. A Pozsony IV járás népessége a 2011. évi népszámláláskor 92 030 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 2157 fő volt. A Pozsony V járás népessége a 2011. évi népszámláláskor 111 135 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 3984 fő volt. A magyar nemzetiségű lakosság 4 városrészben haladta meg a lakónépességen belüli 5%-os részarányt – Dunacsún, Horvátjárfalu, Pozsonypüspöki, Oroszvár. A népesség korösszetétele a legkedvezőtlenebb Szl. valamennyi járása közt, amit elsősorban a nagyvárosi életmóddal kapcsolatos kevés gyermekvállalás magyaráz. A járások közlekedési fekvése rendkívül kedvező. A kitűnő foglalkoztatási feltételek következtében rendkívül magas a munkaképes korúak aránya (közel 20%). A járások munkanélküliségi mutatója Szl.-ban a legkedvezőbb, a munkanélküliségi ráta 6% körül mozog, míg 2012-ben az átlagos havi jövedelem nagysága közel 40 %-kal volt magasabb az országos átlagtól (az országos átlag 881 € volt). A pozsonyi járásokban csaknem az összes nemzetgazdasági ágazat megtalálható, az ország legerősebb gazdasági centrumai, a járások adják a nemzeti jövedelemnek közel harmadát, az ország ipari termelésének negyedét (legjelentősebb vállalatai a Slovnaft kőolaj-finomító és a Volkswagen autógyár). A járások a székhelyei az ország legfontosabb közigazgatási, oktatási, kulturális és tudományos intézményeinek (pl. parlament, kormány, köztársasági elnök; Comenius Egyetem stb.). Számos természeti értéke (pl. Kis-Kárpátok Tájvédelmi Körzet), kulturális és építészeti látványossága (pl. az Óváros a Szent Márton-székesegyházzal és a várral, a Dévényi vár), valamint az előnyös geopolitikai fekvése miatt az egyik legtöbb turistát vonzó idegenforgalmi központ Közép-Európában.

A Pozsonyi járások etnikai térképe (HK)

A Pozsonyi járások térképe (CsT)