Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Város és járási székhely a Kisalföld É-i nyúlványában, a Vág folyó jobb partján, Nagyszombattól ÉK-re. L: [1921] – 9321, ebből 8340 (89,5%) szlovák, 513 (5,5%) zsidó, 188 (2,0%) magyar, 128 (1,4%) német; [2011] – 28 268, ebből 23 643 (83,6%) szlovák, 346 (1,2%) cseh és morva, 83 (0,3%) magyar, 20 (0,1%) német, 7 (0,03%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 23 524 (83,2%) szlovák, 359 (1,3%) cseh, 107 (0,4%) magyar, 23 (0,1%) német, 1 jiddis. V: [2011] – 16 654 r. k., 1294 ev., 167 jehovista, 100 gör. kat., 24 izr., 20 ref. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi címét 1945-ben, ill. 1960-ban kapta vissza. 1960-ig, majd 1996 óta járási székhely. Kénes, meleg iszapos gyógyforrásainak köszönhetően a 19. sz. eleje óta nemzetközi hírű fürdőváros, amely a 20. sz. első felében világhírű fürdővé épült ki, s jelenleg Szl. legismertebb gyógyfürdője. A Vág szigetén lévő fürdőinek gyógyvizét elsősorban csont-, ízületi és idegbántalmak gyógyítására használják. – A város főterén álló klasszicista stílusú r. k. (Szt. István-) plébániatemplom 1828–32 között, a Szentháromság-szobor 1833-ban, a neogótikus ev. templom 1905-ben épült; a johanniták 13. sz.-i gótikus kolostora és temploma ma már romokban áll. Fürdőházai közül legrégibb az 1813-ban épült klasszicista Napóleon-fürdő. ~ 1964-ben alapított Balneológiai Múzeuma az 1894-ben emelt eklektikus Kursalonban kapott helyet. – 1964-ben ~hez csatolták Koszorányt (Kocurice), 1973–95 között hozzá tartozott Banka (Banka) község.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID378552
Módosítás dátuma2015. január 24.

Hibát talált?

Üzenőfal