magyar sajtó 1945 után

Az Új Szó fejléce – 1949 (FI)

A politikai és társadalmi feltételek a csehszlovákiai magyarság jogfosztottsága miatt csak 1948 végén teremtődtek meg a magyar sajtó kiadására, majd fokozatosan a kisebbségi sajtórendszer kiépítésére. A kisebbségi sajtó kiadásában a politikai szerveket nem a nagyvonalúság vezette, hanem a korlátozás szándéka. – A jogfosztottság éveiben (1945–1948) a magyarság tragédiájának megszólaltatói az illegális sajtótermékek (Gyepü Hangja, Észak Szava)  és a magyarországi újságok voltak. A hatóságok elsőként a Jó Barát c. hetilap (1948. júl. 28.–1949. ápr. 10.) kiadását engedélyezték. A hetilap részint emberbaráti segítséget kívánt nyújtani a szülőföldjükről elüldözötteknek, akiket a Szudéta-vidékre és Morvaországba telepítettek, másrészt a politikai agitáció eszközeivel azt sugallta az olvasóknak, béküljenek meg az új helyzettel, s kényszerű letelepedési helyüket tekintsék otthonuknak. – Az első magyar sajtótermék, mely a magyarkérdés politikai rendezése alapján látott napvilágot, az Uj Szó volt. 1950-től fokozatosan enyhült a politikai nyomás, s lehetőség nyílt új lapok kiadására. 1950 márc.-ától a Szabad Földműves jelent meg (1990-ig). A műsorfüzet szerepét töltötte be az Alkotó Ifjúság, amely 1950 végétől 1953 közepéig előbb kéthavonként, majd havonként jelent meg. A gyermek- és ifjúsági lapok sorát a Pionírok Lapja (1950) nyitotta meg (1968-tól Tábortűz címen jelent meg). Ezt követte az Új Ifjúság (1952. jan. 16.), a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség hetilapja; megszűnése után 1990-től Ifi, Heti Ifi, majd ismét Ifi címmel (1996-tól havonta) jelent meg 2005-ig. 1952 jan.-jától adták ki a Kis Építőt (1991-től Tücsök). Ifjúsági havilapként jelent meg a Tudomány és Technika (1954. jan.–1963. dec.) is, melyet a sokáig csak mutációban kiadott Természet és Társadalom (1961. jan.–1990. jún.) váltott fel. – 1951 okt.-ében indult a Fáklya, a Csemadok kulturális folyóirata, mely 1945 után először vállalta fel az irodalmi és kulturális élet szervezését. Megszűnése (1956) után A Hét (később Hét) c. hetilap vette át a szerepét: ez 1995-ben szűnt meg. Az Irodalmi Szemle megjelenésével (1958) a sokáig egyetlen csehszlovákiai magyar irodalmi folyóirat indult útjára; előbb negyedévenként, később évente tízszer, 1990-től havonta jelenik meg. – 1990 óta jelenik meg a Vasárnap (elődje az 1968-ban alapított Vasárnapi Új Szó, az Új Szó hétvégi melléklete) mint önálló hetilap. – A Szabad Újság 1991 óta jelenik meg (elődje a Szabad Földműves), eleinte napi-, 1993 óta napilap formátumú hetilapként. – A rendszerváltás után további irodalmi (irodalmi-kritikai és képzőművészeti, valamint elméleti) folyóiratokkal is bővült a kínálat. Előbb a Kalligram c. folyóirat jelent meg (1992-től), majd a Szőrös Kő (1996-tól), végül az irodalomtudományi Partitúra (2006-tól), illetve a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának irodalmi folyóirata, az Opus (2009). – A társadalomtudományi folyóiratok sorában elsőként a Fórum Kisebbségkutató Intézet negyedéves tudományos folyóirata, a Fórum Társadalomtudományi Szemle (1999), majd a Selye János Egyetem Tanárképző Karának folyóirata, az Eruditio – Educatio (2006) jelent meg. A negyedéves helytörténeti-kulturális folyóirat, a Gömörország 2000-től lát napvilagot. – A családi jellegű lapok sorát a Dolgozó Nő (később Nő) nyitotta meg 1952 márc.-ában. A szlovákiai nőmozgalom folyóirataként jelent meg, később kéthetente, majd hetente (1966); családi jellegű hetilappá a 70-es évek végén próbált alakulni; megszűnése után az Új Nő (1992-től) vállalta a szerepét, havilapként jelenik meg. A Barátnő kezdetben a Nő szerkesztőségének vállalkozása volt, s a lányok, asszonyok havi magazinjaként jelent meg; 1998-ban szűnt meg. – A kulturális, népművelő munka támogatására adták ki a módszertani jellegű Népművelés (1954. szept.–1990. dec.) c. folyóiratot. A Csehszlovák–Szovjet Baráti Szövetség képes havilapja a Szovjetbarát (1977. jan.–1989. jún.) volt. 1956 jan.-jától jelent meg a Szocialista Nevelés (később Nevelés) c. módszertani folyóirat, mely 1990 jún.-ában szűnt meg és helyét a Katedra c. folyóirat tölti be, ez havilapként jelenik meg 1994 óta a szlovákiai magyar oktatásügy fórumaként. Az egészségügyi ismeretterjesztés igényével készült a Népegészség (1960. jan.–1989. dec.), melynek előzménye a Vöröskeresztes Híradó (1953–1959) volt; 1989 után Egészség címmel adták ki, 1994-ben megszűnt. A közigazgatási és jogi ismeretek terjesztését vállalta a Nemzeti Bizottságok (1952–1990) c. kiadvány, mely 1991 jan.-jától Közigazgatás címmel jelent meg (1993-ban szűnt meg); előzménye, a Népbíró (1951–1967), ill. a Szocialista Bíráskodás a bíróságok népi ülnökei számára készült. A szakszervezetek magyar nyelvű lapja, a Szakszervezeti Közlöny (1950-től heti-, 1955–1990-ben havilap), a szlovák kiadvány mutációja volt. Pártpolitikai igényeket elégített ki a Pártélet (1951–1989), a Propagandista (1951–1954), a Népnevelő Szava (1952–1954) és a Népnevelő Napló (1957). – Az egyházi sajtót a Kálvinista Szemle (1951-től) és a Remény (1990-től) katolikus hetilap képviselik. 1992–1996 között Csillagfény címmel katolikus folyóirat is megjelent. – A Jó Gazda 1991-től látja el a kistermelők szakmai tájékoztatásának feladatát. A fogyasztási szövetkezetek hetilapja a Družstevné noviny melléklete, a Szövetkezeti Újság (1969–1989) volt, mely később Boltos címmel önállósult, s havonta jelent meg (1993–1996). A (cseh)szlovák tűzvédelem lapja 1965-től a havonta megjelenő Tűzoltó. – A rendszerváltozást követő sajtótermékek élén a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) és a Verejnosť proti násiliu (Nyilvánosság az Erőszak Ellen) pártok közös kiadásában megjelent Nap állt. Első száma 1989. dec. 15-én jelent meg; a hetilap 1995 aug.-ában szűnt meg. Az FMK komáromi szervezete Reflex (1990) címmel adott ki hetilapot. Baloldali hetilap volt a néhány hónap után megszűnt Új Út (1990). 1990 után indult a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség lapja, a Cserkész. A korábban megjelent Csehszlovákiai Sport (1953) helyét a Hajrá! vette át (1993–1996). A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tájékoztatója a Hírharang (1990), a Szlovákiai Magyar Írók Társaságáé pedig a Tájékoztató (1990). 1990–1995-ben Kassán jelent meg a Keleti Napló c. társadalmi és kulturális havilap. – A járási újságok többsége kétnyelvű, esetenként (főleg az 50-es, 60-es években) a szlovák nyelvű újság magyar változata. Jórészt a propaganda érdekeit szolgálták, a jobb feltételek közt dolgozó szerkesztőségek azonban tudósításaikkal, riportjaikkal népszerűvé tudták tenni a lapot. A Lévai járás újsága a Garamvölgye, a Rimaszombatié a Gömöri Hírlap, az Érsekújvárié az Érsekújvári Újság, a Galántaié a Győzelmes Út, a Tőketerebesié a Dél-zempléni Élet, a Losoncié a Haladás, a Kassaié a Keleti Hajnal, Pozsony-vidékié az Új Élet, a Dunaszerdahelyié a Csallóköz, a Komáromié a Dunatáj címmel jelent meg – közülük a Dunatáj és a Csallóköz ma is jelentős regionális hetilapok. Regionális lap a Komáromi Lapok (1991) c. hetilap, az Új Komáromi Lapok (1991) c. kétnyelvű járási újság s az Ipolyságon megjelenő Régiónk c. független havilap. – Ir. Melánia Balúnová a kol. szerk.: Bibliografia novín a časopisov vychádzajúcich na Slovensku v r. 1945–1960; Marta Jan szerk.: Bibliografia novín a časopisov na Slovensku 1961–1965 (1971); Emília Zámborská szerk.: Katalóg slovenských a na Slovensku vychádzajúcich novín a časopisov v r. 1945–1971, I–III. (1974); Zoznam slovenských časopisov dochádzajúcich v r. 1994 a 1995 do UK ako povinný výtlačok (1995); Tušer, Andrej–Šefčák, Ľuboš: Okresné noviny na Slovensku (1986); Lacza Tihamér: A magyar sajtó Szlovákiában 1945 után. In: Filep Tamás Guztáv–Tóth László (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó (1998); Végh László (szerk.): A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar folyóiratgyűjteményének katalógusa 1918–2002 (2002).

Az Új Szó fejléce – 1949 (FI)