Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb

demográfiai változások

A szlovákiai magyar lakosság demográfiai változásainak vizsgálatára (1918-tól napjainkig) a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján került sor. Valamennyi rendelkezésre álló demográfiai folyamat ismertetése nem volt lehetséges. (A lakosság gazdasági aktivitásának, foglalkozási csoportok, gazdasági ágazatok szerinti megoszlásának vizsgálatát az adatsorok összevetésből adódó problémák nem tették lehetővé.) Nemzetiség: A szlovákiai magyar nemzetiségű lakosság száma 1921 és 2011 között 650 597-ről 458 467-re csökkent. A magyarok aránya 21,7%-ról 8,5%-ra fogyatkozott. A változás nem volt folytonos: A 20. században a mélypontot a hontalanság éveit követően érte el az 1950-es népszámlálás adatai alapján. Az arány az 1961-es és az 1970-es növekedés után újra csökkent. A 2011. évi regisztrált etnikai adatok az ismeretlenek, nem válaszolók magas aránya miatt a ténylegesnél alacsonyabb értéket mutatnak ki (1. táblázat). A magyar lakosság anyanyelv szerinti megoszlására csak az 1970. az 1991. a 2001. és a 2011. évi népszámlálások alkalmával kérdeztek rá. Anyanyelv szerint a magyarok száma jelentősen (mintegy 7–11%-kal) magasabb, mint nemzetiségi hovatartozás szerint (1. táblázat). A szlovákiai magyar lakosság település, társadalom és demográfiai szerkezet szerinti mutatói a legtöbb vonatkozásban az országosnál kedvezőtlenebbek. Településszerkezet: A magyar lakosságnak az országosnál jelentős mértékben kisebb hányada él városokban, mint falvakban. 1921-ben a városokban élő magyarok aránya alig különbözött a városi összlakosság arányától. A 20. század közepétől a városokban élő magyarok aránya egyre jobban elmarad a szlovákiai aránytól. 1980 óta Szl. lakosságának több mint a fele (50,2%-a) városokban él, a magyarok körében ez az érték 35,6%. 2011-ben a magyarok 39,1%-a, az összlakosság 54,6%-a él 5000 főnél nagyobb lakosságú településeken. (Városnak nem a városi jogállású településeket, hanem az 5000 főnél nagyobb lélekszámú települések számítanak. Szl.-ban a két mutató értéke alig különbözik) – 1. ábra. A magyar lakosság etnikai térszerkezete egyre kedvezőtlenebb. A magyarok döntő többsége 2011-ben is magyar többségű településeken élt, de az elmúlt évtizedekben a magyarok etnikai térszerkezete erodálódott: növekszik a magyar kisebbségű, illetve szórványjellegű településeken élőké és csökken a magyar többségű településeken élők aránya (2. ábra). Kormegoszlás: Szl. lakosságának átlagéletkora folyamatosan növekszik. A magyar lakosság elöregedése a szlovákiainál intenzívebb. Szl. összlakosságának átlagéletkora 1921-ben 27,4 év volt, 2011-ben 38,6 év. A magyarok átlagéletkora 1921 és 2011 között 28,2 évről 41,8 évre növekedett (3. ábra). Iskolai végzettség: Az iskolai végzettség szerinti adatok az 1950. évi népszámlálástól állnak rendelkezésre. A két vh. közötti időszakban csak az írni-olvasni tudásra kérdeztek rá. A magyar nemzetiségűek iskolai végzettsége folyamatosan (1950-től 2011-ig) kedvezőtlenebb az összlakosságnál: jelentősen magasabb az alapiskolai végzettséggel, és sokkal alacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Felekezeti megoszlás: A magyar lakosság és Szl. lakosságának a többsége katolikus. A magyarok között a református, országosan az evangélikus vallásúak teszik ki a második legszámosabb felekezetet. Szl.-ban a felekezeten kívüliek aránya 1950-ig igen alacsony volt. Számuk a szocialista érában nőtt meg. A magyar lakosság körében arányuk kisebb, mint az összlakosságon belül. 1991-től igen magas a vallási hovatartozást firtató kérdésre nem válaszolók száma (3. táblázat). Természetes népmozgalom (születések és halálozások száma, házasságkötés és válás): A magyar lakosság népmozgalmi folyamatai (szintén) kedvezőtlenebbek az országos mutatóknál. A regisztrált, hivatalos és a várható, ún. számított adatok között jelentős különbségek mutatkoznak. Ez a népszámlálási és népmozgalmi nemzetiségi adatok inkonzisztenciájából adódik. (Azaz a különböző adatfelvételek alkalmával a megkérdezettesze eltérő nemzetiségűnek vallják magukat. Az inkonzisztenciából adódódó torzítás, pontatlanság mérséklése, kizárása az ún. várható, számított adatok alapján válik lehetővé.) Első megközelítésben a népmozgalmi folyamatok áttekintésére a regisztrált adatok alapján kerül sor. Ezt követően ismertetik a várható adatok alapján az egyes népmozgalmi folyamatokat. A termékenység alacsonyabb, a halandóság (az utóbbi évek kivételével) magasabb az országos értékeknél. Ezért a természetes szaporodás (a születések és halálozások különbsége) alacsonyabb az országos rátáknál. 1994 óta a magyar halálozások száma meghaladja a születésekét (4. táblázat). A magyar nemzetiségűek házasságkötési rátája többnyire nem éri el az országos értékeket. Az 1990-es évek közepétől a lemaradás az országos trendektől egyre nagyobb. A válási arányszám a korábbi évtizedekben jelentősen kisebb volt az országosnál, az utóbbi években az országos érték körül mozog (5. táblázat). A magyar lakosság ún. várható (számított) népmozgalmi adatai kedvezőtlenebbek a regisztrált adatoknál. A várható (számított) adatok szerint a halálozások száma az utóbbi két évtizedben mintegy 20%-kal, a várható születések száma 2–5%-kal magasabb a regisztráltnál. Ily módon a várható természetes szaporodás már a 80-as évek második felében negatív értéket vehetett fel. Vándorlás: A Csehszl. megalakulását követő években 100 ezres nagyságrendű magyar népesség telepedett át Mo.-ra, majd a második vh. után ettől magasabb volt a kitelepített, deportált, lakosságcserére kényszerített magyarok száma. 30 ezerre tehető a Mo.-ra menekült, közel 50 ezerre a Csehországba deportált és 80 ezerre a magyar–szlovák lakosságcserére kényszerített magyarok száma. A rendszerváltás előtti évtizedek külső (nemzetközi) vándormozgalmát a közzétett statisztikák csak részben világítják meg. Nem tartalmazzák az ország területét illegálisan elhagyók számát. Becslések szerint a 80-as években a magyar emigránsok száma évente 50–100 fő lehetett. A rendszerváltást követő időszakban a nemzetközi migráció nagyobb része „rejtett” vándorlás, mivel a külföldön tanulók, dolgozók adatait a népmozgalmi statisztikák nem tartalmazzák. Asszimiláció: A szlovákiai magyarok számának alakulását a kedvezőtlen népmozgalmi folyamatok mellett az asszimilációs, nemzetiségváltási folyamatok befolyásolják a legnagyobb mértékben. Az asszimilációt legnagyobb mértékben a vegyes házasságok mozdítják elő, mivel a magyar–szlovák vegyes házasságokból született gyermekek egyötöde vallja magát felnőttkorában magyar nemzetiségűnek. (Akkor nem kerülne sor asszimilációra, ha azonos arányban oszlanának meg a vegyes házasságokból született gyermekek a két nemzetiség között.) Az előzőnél kisebb, de jelentős nemzetiségváltáshoz vezet a nem anyanyelvi iskoláztatás választása, illetve a többségi nyelv dominanciája az anyanyelvvel szemben. Az előző tényezőktől kisebb, de nem elhanyagolható mértékben módosítják a vegyes házasságkötések (általában a kisebbségi) a házasulók nemzeti hovatartozását. – Ir. Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek. 1989, Gyurgyík László: Népszámlálás 2011. A szlovákiai magyarság demográfiai, valamint település- és társadalomszerkezetének változásai az 1990-es években. 2006, Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság népesedési folyamatai a 20. században, (1918-tól 2001-ig), 2013 – (Monographiae Comaromienses 10), Gyurgyík László: Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság körében, Pozsony: Kalligram 2004.

1. táblázat. A magyar lakosság száma és aránya Szl.-ban, 1921–2011

Év Összesen Ebből magyar nemzetiségű % Ebből magyar anyanyelvű %
1921 3 000 870 650 597 21,7 * *
1930 3 329 793 592 337 17,8 * *
1950 3 442 317 354 532 10,3 * *
1961 4 174 046 518 782 12,4 * *
1970 4 537 290 552 006 12,2 600 249 13,2
1980 4 991 168 559 490 11,2 * *
1991 5 274 335 567 296 10,8 608 221 11,5
2001 5 379 455 520 528 9,7 572 929 10,7
2011 5 397 036 458 467 8,5 508 714 9,4

* – az anyanyelvre nem kérdeztek rá

2. táblázat. Iskolai végzettség

Iskolai végzettség Szlovákia összesen Ebből magyar
1970 1980 1991 2001 2011 1970 1980 1991 2001 2011
alapiskolai 44,2 38,2 28,7 21,1 15,0 51,1 49,5 39,5 30,5 22,0
szakmunkás – érettségi nélkül 13,0 15,3 19,0 19,7 13,4 14,3 14,5 19,4 23,2 16,2
szakiskolai 2,0 1,9 2,1 3,8 9,7 1,4 1,2 1,9 2,7 10,5
középiskolai – érettségivel 9,2 13,2 18,3 25,6 29,6 5,8 9,4 14,9 22,1 27,5
főiskolai és egyetemi 2,3 3,9 5,8 7,9 13,8 1,0 1,7 2,9 4,5 8,7
iskolai végzettség nélkül (a 16 éven aluli gyerekekkel együtt) 28,2 26,6 25,4 20,4 15,7 25,2 22,7 21,0 16,3 13,3
iskolai végzettségről szóló adat nélkül 1,1 0,8 0,7 1,6 2,8 1,2 1,0 0,4 0,8 1,8
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

3. táblázat. Felekezeti megoszlás

Felekezeti megoszlás Szlovákia összesen Ebből magyar
1930 1950 1991 2001 2011 1930 1950 1991 2001 2011
római katolikus 71,6 76,2 60,4 68,9 62,0 71,3 75,0 64,9 72,8 69,2
görög-katolikus 6,4 6,6 3,4 4,1 3,8 2,1 1,2 1,2 1,6 1,6
evangélikus 12,0 12,9 6,2 6,9 5,9 3,4 3,1 2,2 1,5 1,3
református 4,4 3,2 1,6 2,0 1,8 21,4 20,5 11,4 15,5 15,3
pravoszláv 0,3 0,2 0,7 0,9 0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
izraelita 4,1 0,2 0,0 0,0 0,0 1,6 0,0 0,0 0,0 0,0
egyéb 0,7 0,2 0,6 1,1 1,5 0,1 0,1 0,8 1,1 1,3
felekezeten kívüli 0,5* 0,1 9,8 13,0 13,4 0,1* 0,1 6,6 6,4 8,1
ismeretlen 0,3 17,4 3,0 10,6 0,0 12,9 1,1 3,1
összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

* – felekezeten kívüliek és ismeretlenek együtt

4. táblázat. A magyar lakosság születési és halálozási arányszáma, természetes szaporodása Szl.-ban 1921–2011

Év Születési arányszám Halálozási arányszám Természetes szaporodás
Szlovákia magyarok Szlovákia magyarok Szlovákia magyarok
1921 38,2 37,0 21,1 21,8 17,1 15,2
1924 33,8 31,2 18,0 18,7 15,9 12,6
1936 23,0 21,0 12,4 14,4 9,2 6,6
1951 28,7 24,9 11,5 13,3 17,1 11,6
1961 20,8 17,8 7,5 9,1 13,3 8,8
1971 18,2 14,9 9,4 10,7 8,8 4,2
1981 18,6 15,6 9,9 11,0 8,7 4,6
1991 14,9 11,8 10,4 11,1 4,5 0,8
2001 9,5 8,1 9,7 10,7 –0,2 –2,6
2011 11,3 8,0 9,6 9,3 1,7 –1,2

5. táblázat. A magyar lakosság házasságkötési és válási arányszáma Szl.-ban 1921–2011

Év Házasságkötési arányszám Válási arányszám
Szlovákia magyarok Szlovákia magyarok
1921 11,0 10,2 0,2 0,4
1924 8,1 8,5 0,2 0,2
1936 7,4 * 0,3 *
1951 10,2 10,0 0,5 0,9
1961 7,5 7,5 0,6 0,4
1971 8,4 7,7 1,0 0,8
1981 7,8 7,4 1,4 1,2
1991 6,2 5,6 1,5 1,5
2001 4,4 3,7 1,8 1,9
2011 4,7 3,2 2,1 2,1

* – nincs adat

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőGYL - Gyurgyík László
Rövid URL
ID488422
Módosítás dátuma2014. november 14.

Hibát talált?

[gravityform id=”1″]