Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1945. április 10.

Gustáv Husák belügyi megbízott kiadja a nemzeti bizottságokról szóló április 7-i SZNT-rendelet végrehajtási utasításait, amelyek szerint a nemzeti bizottságok tagjai kizárólag a valamely szláv nemzethez tartozó csehszlovák állampolgárok lehetnek. Azokban a német és magyar többségű községekben és járásokban, amelyekben a szláv lakosság aránya nem éri el az összlakosság egyharmadát, nem állítható fel nemzeti bizottság, ezekbe a Belügyi Megbízotti Hivatal biztosokat vagy 3-6 személyből álló ideiglenes közigazgatási bizottságot nevez ki. Az utasítás már nem számol azzal, hogy a magyarokat tanácsadói minőségben esetleg bevonják a nemzeti bizottságok munkájába.

Hibát talált?

Üzenőfal