Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1944. szeptember 24.

A londoni csehszlovák emigráns kormány rádiógramban tájékoztatja az SZNT-t Szlovákia államjogi helyzetével kapcsolatos állásfoglalásáról, valamint a tervezett német- és magyarellenes jogszabályok előkészületeiről. Ezek szerint Szlovákia felszabadított területein a müncheni döntés előtti csehszlovák törvények és Edvard Benešnek az emigrációban kiadott elnöki dekrétumai lesznek érvényben. A kormány tájékoztatása szerint tárgyalás alatt van többek között a nemzeti bizottságokról, a háborús bűnösök és árulók megbüntetéséről, valamint az állampolgárságról szóló dekrétum, amely alapján a németeket és magyarokat megfosztják csehszlovák állampolgárságuktól.

Hibát talált?

Üzenőfal