Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1919. december vége

Ungváron felállították a polgári közigazgatás gazdasági referátusát. – A távozó Hennoque helyett Paris tábornok lett Kárpátalja új katonai parancsnoka. ->1922. október 29.– A területen megkezdte működését a Köztársasági Földműves (Agrár) Párt helyi tagozata. Elnök: Balog Juro. Alelnök: Petrigalla Péter. (Sajtóorgánuma 1924-ig a &#1057&#1077&#1083&#1086 (Falu) 1924–1938 között a &#1047&#1077&#1084&#1083&#1077&#1075&#1098&#1083&#1100&#1089&#1082&#1072˙ &#1087&#1086&#1083&#1094&#1084&#1094&#1082&#1072 (Földműves Politika).) – Kezdetét vette a szakszervezeti munka Ungváron, Munkácson és Beregszászban.

Hibát talált?

Üzenőfal