Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1990. május 12.

Komáromban tartja I. országos közgyűlését a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, amely síkra száll többek között a komáromi magyar pedagógiai kar létrehozásáért, egy magyar oktatási miniszterhelyettes kinevezéséért, a minisztérium nemzetiségi főosztályának létrehozásáért, az oktatásügy önigazgatásának kiharcolásáért, a közös igazgatású iskolák szétválasztásáért és a megszüntetett magyar kisiskolák újraindításáért. A közgyűlés elfogadja a szövetség alapszabályát és programját, elnökké Pukkai Lászlót, alelnökökké Kovács Lászlót, Ádám Zitát és Máthé Józsefet választja.

Érsekújvárott tartja I. országos közgyűlését a Magyar Diákszövetség. A közgyűlés szerint a diákszövetség politikai pártoktól független szervezetként, elsősorban a diákságot érintő oktatás- és szociálpolitikai kérdésekkel kíván foglalkozni. A közgyűlési nyilatkozat sürgeti egy komáromi teljes szerkezetű magyar pedagógiai kar létrehozását, s az FMK-hoz hasonlóan tiltakozik az ellen, hogy a magyar felsőoktatási intézmény kérdését a választási kampány eszközeként használják fel.

Hibát talált?

Üzenőfal